Ráknak ellenálló szuperegerek

Spanyol kutatók olyan egerek kitenyésztéséről számoltak be, amelyek igen ellenállóak a daganatos betegségek kialakulásával szemben.

A spanyol nemzeti rákközpontban (Spanish National Cancer Centre, Madrid) genetikai módosítással létrehozott "szuperegerek" a szokásos kettő helyett három példánnyal rendelkeznek egyes olyan génekből, amelyek a normális sejtosztódás folyamatait szabályozzák.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, s azóta több mint egy tucatot fedeztek fel. Közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely a genetikai állomány, vagyis a DNS-molekulák épségének megőrzésében játszik kulcsszerepet. A p53 "élet és halál ura" a sejtben: ha úgy dönt, hogy a sejtek genetikai állománya egy elfogadható és már nem kijavítható szintnél komolyabban megsérült, akkor a sejtet öngyilkosságba kergeti. A szervezet így előzi meg olyan káros mutációk felhalmozódását, amelyek tumorsejtek képződéséhez vezetnének.

Egy-egy daganatelnyomó génből normális esetben két működőképes példánnyal ("kópiával") rendelkezik a szervezet: az egyik az anyától, a másik az anyától származik. Ha az egyik szülőtől hibás, működésképtelen gént örököl valaki, akkor nagyobb nála nagyobb a rák kialakulásának kockázata. Amennyiben ugyanis az egyetlen működő kópia kiesik, nincs tartalék példány. Ilyenkor ugrásszerűen megnő a tumoros folyamat kialakulásának valószínűsége. Például az emberi daganatos sejtek több mint felében a p53-fehérje nem működik megfelelően, mivel az ezt kódoló gének hibásak.

A dr. Manuel Serrano és kollégái által kitenyésztett egerek egy extra (harmadik) kópiával rendelkeztek két olyan daganatelnyomó génből, amelyek együttesen a legtöbb rákos sejt fejlődését megállítják. Az állatok sokkal ellenállóbbak voltak a rákkeltő (karcinogén) anyagokkal szemben, mint normális, két kópiával rendelkező társaik, és jóval kevesebb daganat fejlődött ki bennük. A genetikai módosítás a kutatók beszámolója szerint nem érintette az állatok szaporodási képességeit vagy átlagos élettartamát.