Egy páratlanul hosszú őshüllőnyak talánya

Kínában nemrégiben egy olyan vízi őshüllő maradványai kerültek elő, amelynek nyaka közel kétszer olyan hosszú lehetett, mint egyméteres teste.

A test hosszához képest példátlanul hosszú nyak azonban túl merev lehetett ahhoz, hogy az állat a zsákmánya után tudott volna fordulni vele, így funkcióját nem tudták azonnal megállapítani a kutatók. Michael LaBarberát, a chicagói egyetem professzorát is elgondolkodtatta a dolog, és újra kellett értékelnie eddigi tudását a hosszú nyakú hüllőkkel kapcsolatban.

A lelőhely, a kínai Guanling nevű mészkőformáció a triász időszakban, 230 millió évvel ezelőtt rakódott le az óceán fenekére, ami egybeesik a dinoszauruszok elterjedésével. A maradvány a Dinocephalosaurus orientalis nevű húsevő faj egy képviselője lehetett, amelyet csupán tavaly fedeztek fel a kutatók. E faj rokona a már 1850-ben leírt Tanystropheus is, amelynek ugyancsak extra méretű nyakáról felfedezése óta heves viták folynak kutatói körökben. A Tanystropheusszal ellentétben azonban a Dinocephalosaurusnak úszólábszerű végtagjai voltak, ami egyértelműen vízi életmódra utal.

A magyarázat

A felfedezők szerint a Dinocephalosaurus hosszú nyaka és apró feje a zavaros vízben segített elrejteni a zsákmány elől az állat valódi testméretét. 25 nyakcsigolyája és a csigolyákhoz kapcsolódó bordaszerű csontjai lehetővé tették a nyaki izmok gyors összehúzódását, a nyak kinyújtását és a zsákmány vízzel együtt történő beszippantását. Ennek kapcsán még egy érdekességre fény derült: normális esetben a vízben való gyors előrelendülés lökéshullámot kelt, amit a zsákmányállatok megéreznek, és még idejében elmenekülnek. A Dinocephalosaurus esetében azonban a bordaszerű csontok a nyak kinyújtása közben úgy mozdultak el, hogy a nyak térfogatát megnövelték, és az állat gyakorlatilag "beszippantotta" az általa keltett lökéshullámot - a zsákmánnyal együtt. Egyes halak ma is hasonló technikával tágítják ki szájüregüket és szippantják be áldozataikat.

E+B