A kínai nagyobb agymunkát igényel

Vágólapra másolva!
Nekem ez kínai - mondjuk, ha érthetetlen szöveggel találkozunk. A kínai nyelvet a miénknél jóval bonyolultabb ábécé miatt sem könnyű megtanulni. Brit kutatók szerint azonban a kínai nyelv eleve nagyobb kihívást jelent az emberi agy számára, mint más - legalábbis az eddig vizsgált más - nyelvek.
Vágólapra másolva!

Forrás: acabruinsBrit kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a kínai mandarin nyelv megértéséhez mindkét agyfélteke közreműködésére szükség van. Az európai nyelvek ezzel szemben csak az egyik félteke működésére támaszkodnak.

A kutatók azt remélik, ez a felismerés segítségükre lehet abban, hogy agyvérzésen, vagy olyan egyéb agyi sérülésen átesett pácienseik, akik elvesztették nyelvi kompetenciájukat, újra képesek legyenek beszélni.

Dr Sophie Scott és munkatársai (Wellcome Trust) angol és mandarin nyelvet beszélő kínai jelentkezők agyát vizsgálták, pozitronemissziós tomográf (PET) segítségével.

Amikor a kísérletek résztvevői angol beszédet hallottak, a bal halántéklebenyük lépett működésbe. A kutatókat ez nem lepte meg, hiszen eddig is úgy tudtuk, hogy ez az az agyi régió, amely a beszédhangokat a jelentéssel bíró szavakhoz kapcsolja.

Hasonló eredményre voltak felkészülve, amikor kínaiul beszélőkkel végezték el a kísérletet. Várakozásaikkal szemben azonban úgy találták, hogy mind a jobb, mind a bal halántéklebeny működésbe lépett, amikor a résztvevőknek mandarin beszédet kellett értelmezniük.

"Ezek szerint az egyes nyelvek használóinak egyszerűen máshogy működik az agyuk szövegértelmezés közben. Ez ellentmond a korábbi elméleteknek" - nyilatkozta Dr Scott. A mandarin nyelvjárás hírhedten nehezen sajátítható. Szemben az angollal, a mandarinban az intonáció különböztet meg egyébként teljesen hasonló alakú, ám eltérő jelentésű szavakat. A "ma" szó például jelenthet édesanyát, házsártos nőt, lovat vagy kendert - attól függően, hogy hogyan mondják ki.

A kutatók szerint a hanglejtés értelmezése miatt van szükség mindkét félteke használatára. A jobb homloklebenyt általában a zenei hallással, hangok és dallamok felismerésével hozzák összefüggésbe.

"Véleményünk szerint a mandarint beszélők a hanglejtést és a dallamot a jobb homloklebenyben dolgozzák fel, hogy az elhangzott szavaknak helyes jelentést kölcsönözzenek" - fogalmaz Dr Scott.

A gyermekkori nyelvelsajátítás így akár az agy szerkezetének kialakulására is hatással lehet - következtetnek a kutatók.