Columbia-jelentés: a legénység halálra volt ítélve

A Columbia űrrepülőgép katasztrófáját követő vizsgálatsorozat előzetes összegzéseként a NASA e héten nyújtja át jelentését a független vizsgálóbizottságnak, melyben megállapítja: a startkor történt sérülést követően a legénység megmentésére gyakorlatilag nem volt lehetőség, a hét űrhajós halálra volt ítélve. A szakemberek olyan terveket készítenek, melyek segítségével a jövőben az űrben is elvégezhetőek lesznek a javítások.

Mint arról korábban beszámoltunk, a katasztrófa gyökerét valószínűleg a start során történt eseményben kell keresni: a Columbia startja során levált egy darab a fő hajtóanyagtartály szigeteléséből és az űrrepülőgép bal szárnya vezető élének csapódott.

A vizsgálatok kezdetekor a NASA nem tulajdonított komoly jelentőséget az incidensnek, mára azonban elmondható, hogy a katasztrófához vezető lehetséges forgatókönyvek közül ez áll a legelső helyen. A megtalált roncsdarabok átvizsgálása, a telemetriai és a megtalált adatrögzítőben tárolt adatok alapján a probléma a bal szárny vezető élének 8-as és 9-es hővédő panelja között kezdődött, ahol a két panelt összekötő elem területén egy lyuk vagy repedés keletkezett, s itt kezdődött meg a forró plazma beáramlása a szárny belsejébe. A start videofelvételeinek részletes elemzése alapján éppen ide csapódott be a levált szigetelésdarab.

A jelentés számba veszi azokat a lépéseket, amelyek szóba jöhettek volna, ha idejében észlelik a károsodást, azaz hogy az űrrepülőgép nem lesz képes visszatérni a Földre. Ezek között szerepel például, hogy a Columbia megszabadulhatott volna minden fölösleges terhétől, beleértve a kísérleteket tartalmazó Spacehab modult, a felesleges üzemanyagot és számos, a leszállásnál nélkülözhető berendezést.

Az űrrepülőgép tömegét csökkentve egy másik röppályáját alakíthattak volna ki, s enyhíthették volna a Columbiát a felső légkörben érő hőterhelést. Mindez azonban valószínűleg nem jelentett volna komoly segítséget - a hőmérséklet még így túl magas maradt volna - áll a jelentésben.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy már a vizsgálat korai szakaszában felmerült a kérdés: milyen lehetőségek álltak a NASA rendelkezésére, hogy megmentse a már a Föld körül keringő űrrepülőgép legénységét? Mint már akkor kiderült, a fedélzeten semmilyen olyan eszköz nem állt az asztronauták rendelkezésére, amellyel szükség esetén felmérhették és kijavíthatták volna a hőálló burkolatot ért sérülést. Hasonlóan kivitelezhetetlen lett volna, hogy a sérült űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáson dokkoljon. A Columbia más pályán keringett, s nem rendelkezett elegendő üzemanyaggal ahhoz, hogy végrehajtsa az űrállomás megközelítéséhez szükséges manővert.