Óriásbolygót kebelez be egy óriáscsillag

Vágólapra másolva!
Egy nemzetközi csillagászcsoport olyan Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel, amelyet hamarosan saját csillaga fog bekebelezni. Mintegy ötmilliárd év múlva hasonló sors vár Földünkre is.
Vágólapra másolva!

A most felfedezett idegen világ a HD 47536 jelzésű csillagóriás körül kering - ez a legnagyobb eddig ismert csillag, amelynek bolygója van. A számítások szerint néhány tízmillió év múlva - ami csillagászati időskálán csupán egy pillanat - a csillag elnyeli kísérőjét. A csillagfejlődési elméletek szerint hasonló sorsra jut a Föld is, bár saját kozmikus tragédiánk még legalább ötmilliárd évet várat magára.

Forrás: ESOA HD 47536 (jobbra) körül keringő bolygót európai és brazil csillagászok fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) La Silla obszervatóriumából (Chile, Atacama-sivatag). Eddig mindössze három olyan csillagot ismertünk, amely nagyobb a Napnál és bolygója van (HD 27442, iota Draconis és gamma Cephei). A 396 fényévnyire lévő HD 47536 azonban messze a legnagyobb közöttük: átmérője kb. 33 millió kilométer, azaz a Nap átmérőjének mintegy 23-szorosa.

A csillag körül keringő planéta második legtávolabbi az eddig ismert kb. 100 exobolygó közül. Keringési ideje 712 nap, tömege a Jupiterének 5-10-szerese. Csillagtávolsága kb. 300 millió km (a közepes Nap-Föld távolság kétszerese). Ez biztonságos távolságnak tűnik, ám idővel egyre csökken - a csillag ugyanis táguló állapotban van, s a számítások szerint néhány tízmillió év múlva akkorára dagad, hogy elnyeli kísérőjét.

Giant Exoplanet Orbits Giant Starhttp://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2003/pr-03-03.htmlTovábbi információk, adatok, ábrák és képek az ESO honlapján.

A bolygó azonban már bekebelezése előtt pokoli hellyé válik: az egyre emelkedő hőmérséklet miatt elveszti légkörét is. Mintegy 5 milliárd év múlva a Földre is ez a sors vár: a vörös óriássá duzzadó Nap sorban elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, s feltehetően az akkor már élettelen, megolvadt felszínű, egyetlen gigászi lávatengerként forrongó Földet is.

A HD 47536 baljós sorsú kísérőjének felfedezése alátámasztja azokat az elméleteket, melyek szerint néhány csillag szokatlanul magas lítium-tartalma egykori bolygók elnyelésének köszönhető.