Újabb sírkamrákra bukkantak Kínában

A Csin-dinasztia első császárának, Csin-si Huang-tinek sírkamraegyüttesében régészek öt új kamrát fedeztek fel, amelyek nagyobbak, mint azok, amelyekben az uralkodó híres agyagkatonái találhatók - közölte csütörtökön a régészeti intézet egyik munkatársa.

A Krisztus előtti III. században uralkodott császárnak Hszian közelében lévő sírját mindmáig nem nyitották fel, jóllehet a múlt század hetvenes éveiben ember nagyságú agyagkatonák ezreit tárták ott fel.

Az ásatásokat végző régészcsoport szóvivője szerint az újonnan felfedezett öt új kamra együttes nagysága 70 ezer négyzetméter, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mit rejtenek magukban.

Feltehetően százezrek dolgoztak a mauzóleum megépítésén, amelyet Csin-si Huang-ti Kr. e. 210-ben bekövetkezett halála után lezártak. Azóta időről időre híresztelések terjedtek el arról, hogy nagy mennyiségű kincset rejtenek a sírkamrák. A régészek arra számítanak, hogy Peking pénzügyi támogatásával végre képesek lesznek feltárni a sírkamrák együttesét.

A Kr. e. III. század közepére a számos kínai állam közül Csin királysága erősödött meg olyannyira, hogy Kr. e. 221-ben bekebelezte a még létező hat államot, és ezzel a hatalomért versengő királyságok közül a jól szervezett határ menti állam kerekedett végérvényesen felül. Csin királya, Jing Csen felvette a Csin-si Huang-ti ("Csin első fenséges uralkodója") nevet, és egy erősen központosított, hivatalnokok által igazgatott, erős, egységes államot épített ki. (Az uralkodó és az uralkodóház jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Kína mai elnevezése is a Csin szóból származik.)