Védett lett a székesfehérvári Sóstó

Természetvédelmi területté nyilvánította a számos védett, illetve ritka növény- és állatfajnak otthont adó, 92,7 hektáros Sóstót Székesfehérvár önkormányzata.

A védetté nyilvánításról legutóbbi ülésén határozott a város közgyűlése a terület természeti értékeinek megóvása, fenntartása, fejlesztése és életközösségeinek megóvása érdekében. A város belterületén lévő Sóstó és a hozzá tartozó terület ugyanis hét védett növényfaj, valamint számos természetvédelmi szempontból jelentős gerinctelen és gerinces állatfaj élőhelye. Védett növényei között megtalálható egyebek között a békakonty, a gyíkpohár, a hússzínű ujjaskosbor, a poloskaszagú- és vitézkosbor, s az ornitológiai vizsgálatok hetven, többé-kevésbé rendszeresen ott fészkelő madárfaj, köztük a gyurgyalag, a nádi sármány és a barna rétihéja jelenlétét bizonyították.

A területet természeti értékei oktatási, nevelési feladatokra, valamint pihenés és ökoturizmus céljára is alkalmassá teszik.

A 19. században a Sóstó Székesfehérvár kedvelt pihenő- és kirándulóhelye volt, ahol árnyas parkok, ligetek kínáltak kikapcsolódási lehetőséget a város lakóinak, a tavon pedig csónakázni lehetett. A környék a következő évszázadban azonban elvesztette a vonzerejét, mivel 1913-tól, némi előtisztítást követően, folyamatosan kommunális szennyvizet vezettek a déli tórészbe, majd miután a délit az északi tótól elválasztó gát több helyen átszakadt, az egész tó erősen szennyeződött, feltöltődött, elmocsarasodott. Később a térségben kialakított szovjet katonai bázis, majd az ipari üzemek tevékenységének következményeként is pusztult, zsugorodott az értékes élőhelyek nagysága.

A helyi természetvédők javaslatára 1990-ben már országos védelmet kapott a Sóstóval szomszédos, s ugyancsak ritka állatfajoknak otthont adó homokbánya. Négy éve pedig megkezdődött a terület helyi védettség alá helyezésének előkészítése, amelynek során, első lépésként, két éve kialakítottak egy tanösvényt.