Nem sok esély van a hétfői meteorzáporra

A Geminidák-meteorraj legtöbb hullócsillagát idén december 13-án (hétfőn) éjfél körül figyelhetnénk meg. A látványos jelenség megtekintésére az időjárás miatt gyakorlatilag nincs esélyünk, de nagyon izgalmas a raj eredete is.

Leonida-tűzgömb 2002. november 19-én Fotó: Barry Vaught

A legtöbb ismert meteorraj - például a Leonidák vagy a Perseidák - öreg. Több száz éve megfigyelhetjük őket, de időben sokkal távolabb is azonosíthatók. A legrégebbi ismert meteorraj-megfigyelés egy kínai "jelentés", amely az időszámításunk utáni 36. évből, a Perseidák észleléséről való.

A Geminidákat aktivitása azonban csak az 1800-as évek közepén tűnt fel. Az első hullások nem voltak látványosak, mindössze 10-20 meteort produkáltak óránként. A raj azonban egyre fokozta aktivitását, s 1996-ban már elérte a 110 darab/órás értéket. 1862-ben kezdték el keresni a raj szülőobjektumát, tehát azt az égitestet, amelyből származik. Ezt azonban a közelmúltig (1983) nem sikerült megtalálni. Ekkor egy elnyúlt ellipszispályán keringő objektumot fedeztek fel, 1,4 éves keringési idővel. Az égitest a 3200 Phaeton nevet kapta.

Mi a Geminidák titka? Amint az közismert, a legtöbb meteorraj széttöredező (napközelben anyagot veszítő) üstökösökből származik. Ám nem így van ez a Geminidák esetében, mert a 3200 Phaeton kisbolygószerű objektumnak bizonyult. A csillagászok addig úgy gondolták, hogy kisbolygókból nem származhatnak látványos meteorrajok, mivel nem produkálhatnak ennyi törmeléket. Az első magyarázatok azon alapultak, hogy a kisbolygó-övezeten is áthaladó, és ott más aszteroidákkal ütköző kisbolygó törmelékéből származnak a látványos felvillanások. Később, a részletesebb pályaelemzésekkel kiderítették, hogy ez az elmélet kizárható. A törmelékeknek inkább a kisbolygó napközeli helyzetében kell keletkezniük.

A kutatók ugyanakkor egy meghökkentő felfedezést tettek: a 3200 Phaeton mind a kisbolygókra, mind az üstökösökre jellemző tulajdonságokat mutat. Például a színkép alapján inkább a kisbolygókhoz, a pálya alapján viszont az üstökösökhöz sorolható. A Geminidák tűzgömbjeinek megfigyelése a két égitesttípus közötti sűrűségre utal (1-2 gramm/köbcentiméter, ami nagyobb az üstökösök 0,3 gramm/köbcentiméteres, viszont kisebb a kisbolygók 3 gramm/köbcentiméteres átlagos sűrűségénél). Így a következő elméletet vázolták fel.

A Leonidák radiánsa pompásan kirajzolódik ezen a 30 felvételből összeállított képen Fotó: J. Carlos Casado

Amikor az objektum napközelbe kerül, akkor az üstökösökre jellemző módon szublimálni kezdenek a felszínét borító fagyott gázok, ami kisebb darabkákat szakít le az égitest kérgéről. Ez az aktivitás azonban nem olyan nagy, hogy a Phaeton csóvát is fejlesszen, mint egy "rendes" üstökös. Inkább egy kicsit felmelegedő kisbolygóra hasonlít. Meteorraj szülőobjektumaként szolgáló, ilyen tulajdonságú égitestet eddig nem ismertünk, ebben áll tehát a Geminidák titokzatossága. A 3200 Phateon a legújabb feltételezések szerint egy olyan ősi üstökös lehet, mely hosszú időn keresztül maga köré gyűjtött egy szilárd kérget - azt még nem tudják pontosan, hogyan - s amikor napközelbe kerül, az alatta lévő üstökösmag produkálja az aktivitást.

Mennyire lesz látványos a raj 2004-ben? Ha folytatja az utóbbi időszakban megszokott aktivitást, akkor a maximumon akár 2-3 látványos felvillanást is produkálhat percenként. A megfigyelésére leginkább javasolt időszak a december 13-ról 14-re virradó éjszaka, főképp az éjfél környéke. A radiáns az Ikrek (Gemini) csillagkép Castor csillagának közelében van (lásd a térképen). Ez az a pont, ahonnan látszólag érkeznek a raj tagjai, de a gyakorlatban az égbolt bármely részén felbukkanhatnak. Sajnos szinte biztosan kijelenthető, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt mindebből semmit nem fogunk látni .

Hoffmann Dániel cikke nyomán