Galaxisok lassú haláltánca

A Hubble-űrtávcső legújabb káprázatos felvételén egy olyan galaxishalmaz látványa tárul elénk, amelynek tagjai megkezdték egymás szétszakítását, hogy egyre halálosabb gravitációs ölelésben végül majd egyetlen, gigászi csillagvárossá olvadjanak össze.

A Seyfert Szextett néven ismert, látszólag hat galaxisból álló halmaznak csupán négy tagja van körülbelül egyenlő távolságra (mintegy 190 millió fényévnyire) tőlünk, azaz csak ez a négy képez valódi, fizikailag összetartozó csoportot. E négy galaxis már olyannyira közel került egymáshoz, hogy megkezdték egymás csillagainak kiszakítását és egymás alakjának eltorzítását. A csillagászok becslései szerint e kínosan lassú haláltánc akár milliárd évekig is tarthat, amelynek a végén egyetlen hatalmas galaxis támad fel a korábbiak por- és gázanyagából.

A felvételen öt nagyobb méretű galaxis látható, de ezekből csak négy tartozik a szextetthez - a forgástengelyének irányából megfigyelhető kis spirálgalaxis (a kép középpontjától lefelé) egy távolabbi háttérgalaxis, amely nem áll gravitációs kapcsolatban a többivel. A halmaz hatodik "tagja" nem is galaxis, hanem egy hosszú anyagcsóva (a jobbra látható halványabb alakzat), amely a tőle balra eső galaxis anyagából szakadt ki.

A négy galaxis egy mindössze 100 ezer fényév átmérőjű területre zsúfolódik, ami körülbelül ugyanakkora távolság, mint saját Galaxisunk, a Tejútrendszer átmérője. Az egyes galaxisok kb. 35 ezer fényév átmérőjűek. Eltorzult alakjuk arra utal, hogy gravitációs hatásuk révén már alaposan belekezdtek egymás szerkezetének "átszabásába". A körülöttük lévő térrészbe (halo) folyamatosan áramlanak ki a csillagok, ami a négyes jobb oldali tagjánál a legszembetűnőbb, a már említett anyagcsóva formájában.

A Hubble-űrtávcső által észlelt más galaxis-interakciókkal ellentétben itt nem találunk kékes színű, fiatal csillaghalmazokat. A galaxisok közeledésekor és ütközésekor ugyanis általánosnak számít, hogy az összenyomódó por- és gázanyagból heves, robbanásszerű csillagkeletkezés indul meg (ún. csillagontó galaxisok). A Seyfert Szextett esetében ezek hiánya arra utal, hogy itt csak nemrég indultak meg a komolyabb interakciók a galaxisok között.

Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az egyre szorosabb közelségbe kerülő tagok végül egyetlen hatalmas galaxisban olvadnak össze. A csillagászok szerint így jöttek létre az Univerzum nagy tömegű elliptikus galaxisai.