Labda és kisautó - biológiai kényszer

A karácsony közeledtével minden szülő kérdezgeti kisfiát vagy kislányát, hogy milyen ajándékra vágyik, de azt a kérdést már kevesebben teszik fel - ami legalább ilyen érdekes -, hogy miért pont ezeket a játékokat szeretnék.

Az egyik lehetséges válasz az, hogy a játékválasztás valamilyen velünk született biológiai program eredménye. Eszerint a nemi szerepek - legalábbis részben - már születésünk pillanatában belénk van kódolva - állítja a Texas A&M Egyetem pszichológusa.

Elterjedt nézet, hogy a gyermekek azért választanak "fiús" vagy "lányos" játékokat, mert ízlésük a társadalom elvárásaihoz igazodik. Gerianne Alexander pszichológus majmokon végzett kísérletei azonban nem erősítik meg ezt az elképzelést.

Alexander a nemek viselkedésében jelentkező különbségek biológiai okait kutatja. Legújabb vizsgálatai azt firtatták, milyen reakciót váltanak ki a gyerekjátékok a majmokból. Munkatársával, Melissa Hinesszal (University of London) arra a következményre jutottak, hogy a vizsgált majmok játékpreferenciái a gyerekek játékválasztási szokásait tükrözték: a hím majmok fiús, a nőstény majmok lányos játékokkal játszottak szívesen.

Bár a majmok valószínűleg nem rendelkeznek a "fiús" és "lányos" játék fogalmaival, mégis a "nemükhöz illő" játékokat részesítik előnyben.

"A férfias és nőies játékok kategóriáit természetesen az ember találta ki. Mégis, kutatásaink arra utalnak, hogy nem csak a társadalom ítélete kap szerepet abban, hogy mi számít inkább fiúknak vagy lányoknak való játékoknak - elképzelhető, hogy bizonyos típusú tárgyak már az érzékelésen keresztül más-más mértékben hatnak a nemekre - azaz van egy perceptív kód a háttérben" - fogalmaz Alexander.

A kísérletben a hím majmok több időt töltöttek el e hagyományosan fiúsnak tekintett játékokkal - például autó, labda -, mint a nőstények, akik viszont szívesebben foglalkoztak babákkal és edényekkel. Ráadásul mindkét nem ugyanannyi időt töltött olyan "nemsemleges" játékokkal, mint például a képeskönyv vagy játékmackó.

A kutatók mindebből arra következtettek, hogy nem csak a társadalmi sztereotípiák határozzák meg a fiús vagy lányos játékokat, hanem van valami velünk született dolog is, ami szerepet kap ebben a felosztásban.

Alexander úgy véli: bizonyos tárgyaknak azért vannak olyan vonzó sajátosságai, mert a faj kialakulásának kezdetétől hagyományos férfi/női szerepekhez alkalmazkodtak.

A fiúk által választott játékokhoz - mint pl. a labda vagy autó - nagy aktivitás kell, és csak nagy térben mozgathatók. Bár a majmok választása mögött meghúzódó okok még pontosabb meghatározást igényelnek, az egyik tényező az lehet, hogy nagyobb teret hagynak a durvább, aktívabb játékra. A tárgy mozgatásának lehetősége ráadásul hasznos lehet az olyan navigációs képességek szempontjából, mint amilyenek az étel felkutatásához, a vadászathoz vagy a párválasztáshoz elengedhetetlenek.

A hímek esetében így olyan preferenciák fejlődtek ki az evolúció során, amelyekben a mozgás meghatározó szerepet játszik. A nőstények ugyanakkor a tárgyak színeivel kapcsolatos preferenciákat fejlesztettek ki, ami a tápláló/gondoskodó szerepükhöz kapcsolódik. A piroshoz vagy a rózsaszínhez való vonzódás (a baba, illetve az edény színei) esetleg olyan reakciókat válthatnak ki, amelyek javítják a csecsemők túlélési esélyeit.

Alexander szerint a játékok társadalmi osztályozása tudattalanul ezekre a meglévő biológiai eredetű vonzódásbeli különbségekre épülnek.