Óriási energiaügyi kutatás olajcégek támogatásával

Egy energiacégekből álló nemzetközi konzorcium az elkövetkező évtizedben 225 millió dollárt (kb. 59 milliárd forintot) fektet egy, a kaliforniai Stanford Egyetem által vezetett, a klímaváltozás és az energiaügy jövőjét vizsgáló kutatásba, áll a Science c. tudományos hetilap november 22-i beszámolójában.

2100-ra az előrejelzések szerint akár 6 Celsius-fokkal is növekedhet a Föld légkörének átlaghőmérséklete az üvegházha-tású gázok kibocsátásának következtében. A széleskörű kutatás célja annak vizsgálata, hogy a globális felmelegedés ütemét milyen eszközökkel lehetne csökkenteni.

Az interdiszciplináris kutatás során a problémakörrel összefüggő minden kérdéssel foglalkozni kívánnak, a légkörből való szén-dioxid-kivonástól kezdve az olaj, szén és földgáz hidrogénnel való helyettesítéséig. Tanulmányozni kívánják az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló rövid távú módszereket, illetve azt, hogy hosszabb idő alatt hogyan lehetne a világ energiaellátását kevésbé szennyező technológiákkal biztosítani.

A témák között szerepel a hidrogén olcsóbb előállítása, a szénhidrogének jobb hatásfokú felhasználása, illetve a napenergiától a fúziós energiáig terjedő további alternatív energiaforrások tanulmányozása. Az ígéretek szerint a kutatási eredmények nyilvánosak lesznek.

A kutatási programot az ExxonMobil (lásd korábbi cikkünket az Exxon Valdez-perről) 100 millió dollárral támogatja, a General Electric és a német E.ON energiaszolgáltató cég 50-50 millióval száll be. A fennmaradó 25 millió dollárt az olajfúró eszközöket gyártó multinacionális Schlumberger cég biztosítja.

A program ötlete a Stanford Egyetem és a Schlumberger cég közötti vita során merült fel: a kutatók és az olajipar képviselői arról vitáztak, hogy lehetséges-e a gáz légkörbe való kerülését megakadályozandó a szén-dioxid földbe vezetése. Egyes olajipari szakértők szerint ebből a módszerből akár akkora iparág nőhet ki, mint a mai olajipar.

Aggályok

Egyesekben felmerülhet ugyanakkor a kérdés, vajon a vizsgálatok objektivitását nem befolyásolja-e a finanszírozó cégek elkötelezettsége. Nem is olyan régen, a 2002. szeptember 4-én végetért johannesburgi Föld-csúcson az Egyesült Államok és az olajexportáló országok megakadályozták, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelésével kapcsolatban a résztvevő országok konkrét menetrendet körvonalazhassanak.

A világ népességének 5%-át kitevő Amerikai Egyesült Államok adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 20%-át.