Elsüllyesztették a legnagyobb távközlési műholdat

Vágólapra másolva!
Elsüllyesztették kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési műholdját, amelyet két héttel ezelőtti fellövésekor nem tudtak a megadott geostacionárius pályára állítani: a több mint öttonnás Astra 1K a Csendes-óceán vizébe zuhant kedden hajnalban.
Vágólapra másolva!

Szergej Gyerevjaskin, az orosz űrügynökség szóvivője kedden Moszkvában bejelentette, hogy az Astra 1K tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű európai műholdszövetség (SES) - amely egyébként jelenleg 29 műholdat üzemeltet - döntése értelmében, a cég zürichi irányítóközpontjából adtak ki parancsot a 110 millió eurót érő műhold fékezésére hétfőn éjszaka, így az fokozatosan ereszkedő pályán visszatért a Föld légkörébe, majd maradványai a Csendes-óceán déli részébe zuhantak és elsüllyedtek.

A műholdat - amely több mint ezer rádió- és tv-csatorna adásának továbbítását, továbbá multimédiás és internetes összeköttetést is biztosított volna az európai kontinens számára - november 26-án a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontból Proton-K hordozórakétával bocsátottak fel. Az orosz kereskedelmi hordozórakéta fokozatai jól működtek, de a műhold idő előtt levált a Protonról.

A hiba miatt a földfelszín feletti 36 ezer kilométeres magasságú geostacionárius pálya helyett az Astra - amely egyébként nem sérült meg - 180-220 kilométer magasságú pályára került. Egy ideig vita folyt arról, hogy a műhold saját hajtóműveivel sikerülhet-e jóval magasabb pályára állni - s 290 kilométeres magasságba is emelték, amíg a végleges döntés megszületik -, de a szakértők végül is kizárták ennek lehetőségét. Az Astrát gyártó cég, a francia Alcatel Space képviselői szerint a túl alacsony pálya miatt a műhold - amelynek űrbéli működését egyébként 13 évre tervezték - komoly kockázatokat jelentett volna, ezért vált szükségessé irányított megsemmisítése.

A geostacionárius pálya

A geostacionárius pálya kitüntetett szerepet játszik a műholdpályák között. A geostacionárius pályán mozgó műholdak keringési ideje pontosan megegyezik a Föld (állócsillagokhoz képest mért) tengelyforgási idejével. A pálya síkja 0 fokos szöget zár be az Egyenlítővel (a pályahajlás 0 fok, azaz a műhold az Egyenlítő síkjában kering).

Mindezek miatt a geostacionárius pályán keringő műhold mindig a földfelszín ugyanazon pontja felett tartózkodik, megközelítőleg 36 000 kilométeres magasságban. Távközlési műholdak esetében ez alapvető fontosságú. A geostacionárius pályán nagy a zsúfoltság, s használata világűrjogi problémákat is felvet. Mivel a pályán csak véges számú műhold tartózkodhat egymás zavarása nélkül, néhány egyenlítői ország szeretné saját "természeti erőforrásainak" tekinteni.