35 éve történt az első szívátültetés

Christiaan Barnard dél-afrikai sebész 35 éve, 1967. december 3-án hajtott végre a világon először szívátültetést: ötórás műtéttel a gépkocsibalesetet szenvedett 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe.

Forrás: MTI
Szívátültetés közelről

Christiaan Neethling Barnard 1922. november 8-án született egy protestáns holland misszionárius leszármazottjaként a dél-afrikai Beaufort Westben. A fokvárosi orvostudományi egyetemen szerzett diplomát, majd az ottani Groote Schuur kórházban helyezkedett el. Az orvosi, szívsebészi pályára lépéshez jelentős lökést adott neki, hogy egyik testvére ötévesen meghalt szívbetegségben.

1956 és 1958 között az Egyesült Államokban, a Minnesotai Egyetemen specializálódott a szívsebészetre - itt végezte el élete első szívműtétjét is. 1958-ban visszatért a Groote Schuur kórházba, amelynek vezető mellkas- és szívsebésze lett.

Dél-Afrikában ő vezette be a nyitott szívműtétet, új típusú szívbillentyűket tervezett, és 1964-ben kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon.

Az itt elért eredmények bátorították a professzort az emberből emberbe történő szívátültetésre. A világhírt hozó 1967-es első kísérlet páciense még csupán 18 napig maradt életben, mivel nem sikerült elhárítani a szervezetnek a beültetett szerv elleni immunreakcióit. Már 1968. január 2-án sor került a második transzplantációra, amikor a fehér páciens, Philip Blaiberg testébe egy színes bőrű donor szívét ültette be. A beavatkozás szakmailag sikeres volt, politikailag azonban igen nagy vihart kavart: a dél-afrikai fehér közösség felháborodottan tiltakozott az efféle faji meg nem különböztetés ellen. Philip Blaiberg már 19 és fél hónapot élt új szívével.

Forrás: MTI
Christiaan Barnard

Barnard sikereinek hatására egyre több orvos próbálkozott a világon szívátültetéssel. Az általa kifejlesztett sebészi technikát azóta már több mint nagyvenezerszer alkalmazták, és sok ember életét mentették meg vele.

Napjainkban évente mintegy 3500 ilyen műtétet hajtanak végre világszerte. Ma már a betegek 90 százaléka éli túl magát a transzplantációs műtétet, 85 százalékos az egy vi, és 70-75 százalékos az ötévi túlélési esély. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben.

Magyarországon 1992. január 3-án végzett először hasonló műtétet Szabó Zoltán professzor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján. 2002 elejéig 47 transzplantáció történt hazánkban.

Christiaan Barnard, aki 1968-tól 1983-ig a Fokvárosi Egyetem kardiológus professzoraként tevékenykedett, s híres volt aprólékosan pontos technikájáról, 1983-ig operálta betegeit. (1974-ben ő hajtotta végre az első kettős szívátültetést is.) Sebészi beavatkozásainak a kezeit megtámadó ízületi gyulladás vetett végett, ám életkedve és energiája ezt követően sem lankadt. Klinikát vezetett Görögországban, tudományos munkát végzett Oklahomában, s orvosi kutatómunkáját az öregedés problémáinak tanulmányozásával folytatta. Mindeközben homárt tenyésztett és farmerkedett, a vendéglátóiparból ínyenc éttermek tulajdonosaként vette ki részét, sőt 1996-ban A donor című regényével sci-fi íróként is bemutatkozott.

Forrás:MTI
Az első hazai szívátültetés dr. Szabó Zoltán vezetésével

A világsajtó kedvelte, mert mindig hallatott magáról, a hölgyek - idősek és fiatalok - bálványozták, mivel igen jóképű és extravagáns volt. Háromszor nősült, de 2000-ben harmadik házassága is válással végződött. Öt gyermeke közül a legkisebb 1989-ben, édesapja 67 éves korában született. Barnard 2000-ben Ausztriában telepedett le. Gyakran járt nyaralni a ciprusi Páfoszra, ahol 2001. szeptember 2-án, 79 évesen, Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatva érte a halál. Szívroham végzett vele.

Christiaan Barnard azt jósolta, hogy a tudomány egy napon majd mesterségesen fog növeszteni "személyre szabott" emberi szívet, olyan biotechnológiai eljárások segítségével, amelyek éppen ma vannak kialakulóban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK