Újra szabadon a gyógyult parlagi sas

A fiatal állatot a Bükk mellett, legyengülve találták meg augusztusban.

A november 26-án Besenyőtelek-Tepélypuszta mellett szabadon engedett fiatal parlagi sast a Bükk-hegység peremterületén, legyengülve találták még augusztusban. Először a Miskolci Vadasparkba került, majd Bagyura Jánoshoz, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ragadozó-madárvédelmi programjának vezetőjéhez.

A madarász szakemberek szakszerű gondozása következtében a sas felépült, és alkalmassá vált arra, hogy ismét önálló életet éljen. Az elengedett parlagi sas lábára hivatalos ornitológiai gyűrű és számozott színes gyűrű került, így később távcsővel nagyobb távolságról is nyomon követhető lesz a természetbe történő beilleszkedése.

Az új erőre kapott fiatal ragadozót a Bükki Nemzeti Park igazgatóságához tartozó Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben november 26-án engedték el.

A parlagi sas

A parlagi sas (Aquila heliaca) számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt helyen szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig húzódik. Hazánktól nyugatabbra gyakorlatilag nem fészkel. A XX. század közepére a hazai állománya a kíméletlen pusztítás következtében jelentős mértékben lecsökkent.

Bagyura János a sassal

Magyarországon a parlagi sas szervezett védelmét 1974-ben kezdte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, szorosan együttműködve az állami természetvédelmi szervekkel. A parlagi sas jelenlegi hazai állománya 60 pár, s ez évente egy-három párral növekszik, ami egyedülálló jelenség, mivel egész elterjedési területén csökken a fészkelő párok száma.

A Kárpát-medencében élő populációk védelmének érdekében a környező országok szakembereivel folyamatos az együttműködés. Erre azért is különösen nagy szükség van, mert a szlovákiai és hazai állomány szorosan kapcsolódik egymáshoz. A két ország szakemberei közös programot, akciótervet dolgoztak ki, s ez az állomány stabilizálását, majd lassú övekedését eredményezte, nagyban elősegítve az európai állomány fennmaradását.

A parlagi sas középhegységekben és mezőgazdasági területeken egyaránt fészkel. A már költő párok (minimum 4-5 éves madarak) hazánkban telelő példányok, de a fiatalok elvonulnak, s a telet Afrika északi részén töltik.

A parlagi sas legkedveltebb zsákmányállata az ürge és a hörcsög. A hazai állomány jelentős része az Északi-középhegységben és annak előterében található mezőgazdasági területeken fészkel. Fészkét elsősorban a fák csúcsára építi, belsejét puha, vékony ágakkal, száraz fűvel béleli. Általában április elején 2-3 tojás jelenik meg a fészekben, s a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák átlagosan 43 nap után kelnek ki. A fiatalok 57-62 napos korukban elhagyják a fészket, de még hosszú hetekig a szülők gondozzák őket.

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet ideális élőhely a parlagi sasok számára, mivel a vidék táplálékállatokban igen gazdag. Sajnos a környéken is gondot jelentenek a nagyfeszültségű távvezetékek által okozott áramütések, illetve a fészkeket érő támadások.

Hevesi füves puszta

2002. június 10-én két fiatal sast raboltak ki egy Heves megyei fészekből, majd 2002. július 6-án egy másik fészekből vittek el három, majdnem repülőképes fiókát. A harmadik fészekbe egyszerűen söréttel belelőttek: egy fióka elpusztult, a másik kettőt megvédte a sok vastag faágból álló fészekanyag. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás azonban eredménytelenül zárult - sajnos egyik esetben sem lett meg a tettes, és a fiatal sasok sem kerültek elő. Az sem zárható ki, hogy kicsempészték őket az országból.