A Mediterráneum légszennyezettsége messziről érkezik

A Földközi-tenger sós fuvallataiban több kontinens mérgező füstje keveredik - derül ki egy nemrégiben végzett vizsgálatból. A baljós tudományos eredmény a légszennyezés nemzetközi visszaszorításának fontosságára hívja fel a figyelmet.

A műholdas felvételen tisztán látható a szennyezettebb, szürke levegő

A kutatók régóta gyanítják, hogy a dél-európai turistaparadicsomok szennyezett légáramokban fürdenek. A 2001 nyarán vett minták kiértékelése után egy nemzetközi kutatócsoport most megerősítette a sötét elképzeléseket.

A kutatók ugyanis rádöbbentek: a szélfútta partokat folyamatosan láthatatlan toxikus viharok tépázzák. A déli országok lakói az észak-európai gyárak és autók füstjét lélegzik be nap mint nap, míg a troposzféra magasabb rétegeiben fekvő légi csatornák Ázsia és Észak-Amerika szmogját hordozzák.

A kutatást vezető Jos Lelieveld, a németországi Max Planck Kémiai Intézet (Mainz) munkatársa szerint ez a jelenség kétségkívül fokozza a helyi lakosság légzőszervi és keringési problémáit. Még az ipari központnak igazán nem nevezhető Kréta szigetén is legalább 10 százalékkal magasabb ózonszint mérhető az EU egészségügyi határértéknél.

Az eredmények fényében világos: a nemzetek közösségének túl kell végre lépnie a légszennyezést jobbára az egyes országok belügyének tekintő szemléleten - állítja Hanwant Singh, a NASA Ames Kutatóközpontjában (Kalifornia) dolgozó atmoszférakutató. "A kutatás megerősíti: a légszennyezés a kontinensek között, globális létékben terjed."

Rossz szelek

A kutatók szerint a Földközi-tenger környékén, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában fekvő száraz övezetek is kapcsolatban állnak a koromrészecskékkel telített légáramlatokkal. A tenger szintjét elérő napsugárzás elemzése alapján megállapították, hogy az iparból és különböző tüzekből származó füstrészecskék mintegy 10 százalékát kiszűrik páraképződésért és így a régió csapadékának kialakulásáért felelős napsugaraknak.

Ez a gomolygó árnyék magyarázhatja Izrael, Görögország és Spanyolország egyre súlyosabb vízhiányát - csakúgy, mint az Etiópiában a 80-as években pusztító perzselő aszályt. "Biztos vagyok benne, hogy a szennyezés komoly szerepet játszott ezekben a folyamatokban" - fogalmaz Lelieveld. A szennyezőanyag-kibocsátás radikális visszafogása nélkül pedig nem igen bízik pozitív előrejelzésekben.

A Földközi-tenger vidékét elérő magas légszennyezettségű áramlatok

Lelieveld és munkatársai kimutatták, hogy a Földközi-tenger három nagyobb szélcsatorna kereszteződésében fekszik. Különböző földi és repülőgépekre szerelt műszerek segítségével igyekeztek nyomon követni az egyes gázok, például a szén-monoxid útját. A szennyezés eredetét egyes árulkodó nyomjelző segítségével sikerült azonosítani: például olyan autókba épített klímaberendezéseihez kapcsolódó vegyületeket, amelyeket csak az Egyesült Államokban forgalmaznak.

A földfelszínhez legközelebb fúvó szelek elsősorban Lengyelországból, Ukrajnából és Oroszországból szállítják a szmogot egészen Görög- és Törökországig, valamint Izraelig. Spanyolország és Franciaország déli része a jómódú észak-európai országok füstjében fürdik annak ellenére, hogy ez utóbbiak jelentős korlátozásokat vezettek be a légszennyezés terén.

A magasabb régiókban erős nyugati szél viszi a szmogot Ázsiából Amerikába, majd onnét Európába. Mindennek tetejébe a felső troposzféra keleti fuvalmai egyenesen a Dél-Ázsiai monszunokból hozzák kontinensünkre a füstöt.

A közelmúltban a levegőben tovaszállított légszennyezés okozta aggodalom máshol is felütötte a fejét. Az Egyesült Államok például az ázsiai eredetű szennyező felhők miatti aggodalmának adott hangot. "Ha egy ország rossz hatással van a szél haladási irányában hátrébb fekvő ország egészségére és légköri viszonyaira," - jegyzi meg Yoram Kaufman, a NASA marylandi Goddard Űrrepülőközpontjának munkatársa - "az feszültségeket eredményezhet a két ország között."