Ellopják az esőt a gazdagok

Az Észak-Amerika és Európa erőműveiből, ipari üzemeiből kikerülő szennyező anyagok hozzájárulhattak az afrikai Szahel-övezetet időszakonként sújtó katasztrofális szárazságokhoz.

A kibocsátott szén, alumínium, kén, ammónium a légkörbe kerülve aeroszolokat képez, melyek alapvetően befolyásolják a felhőképződést, megváltoztatják a földfelszín hőmérsékletét, és drámai változásokat idéznek elő a regionális időjárásban. Ma már egyértelmű, hogy a 70-80-as években a Szaharától délre húzódó, Etiópiát, a közép-afrikai régiót és Nyugat-Afrika északi peremét magába foglaló Szahel-övezet évi csapadékátlaga 20-50 százalékkal csökkent a csapadékmérések kezdetéhez képest. A legnagyobb aszályok 1972-75-ben, valamint 1984-85-ben sújtották a régiót, több millió ember halt éhen.

Az ausztrál CSIRO kutatószervezet szakemberei most már mindennek az okát is tudni vélik. Klímamodelljükben kapcsolatot kerestek a kén-dioxid-kibocsátás és a felhőképződés között. A kén szulfát-aeroszlokat hoz létre, melyek a felhőképződés fontos elemei. Ha több az ilyen felhőelem, a felhők a szokásosnál kisebb cseppecskékből állnak, hatékonyabban verik vissza a napsugárzást, és a felszínen némi lehűlést hoznak létre. Az északi félteke ipari országaiból kikerülő szennyező anyagok a tőlük délebbre elterülő sávokban relatív hőmérséklet-csökkenést idéztek elő, ezzel délebbre nyomták a trópusi esőövezetet, aminek következtében a Szahel-zónában csökkent a csapadékmennyiség.