Dolly papája emberi embriókat klónozna

Vágólapra másolva!
Ian Wilmut professzor reményei szerint fél éven belül megkapja az engedélyt emberi embriók létrehozására, kifejezetten gyógyászati célból.
Vágólapra másolva!
Dolly és "papája", Ian Wilmut professzor Roslin Institute

A skóciai Roslin Institute (Edinburgh) munkatársai voltak az elsők, akik Ian Wilmut vezetésével 1997-ben elsőként állítottak elő emlősállatot klónozással. A világhírűvé vált Dolly az ún. nukleáris-transzfer ("maganyag-átviteli") technológiával készült: egy felnőtt birka tőgyének egyik sejtjéből a genetikai állományt egy másik birka "kiüresített" (azaz saját genetikai állományától megfosztott) petesejtjébe juttatták be, majd a fejlődő embriót egy újabb birka méhébe ültették.

Mint arról korábban rendszeresen beszámoltunk, Severino Antinori olasz nőgyógyász ugyanezen a módon tervezi ember létrehozását is, eddigi eredményeit azonban homály burkolja, s a tudományos közösség hevesen tiltakozik ellene. Maga Wilmut is hangsúlyozza, hogy az eljárás igen kevéssé hatékony (Dolly a 277. kísérletre sikerült) és éppen ezért nagyon veszélyes. Wilmut szerint egyetlen klónozással létrejött állat sem egészséges: 2002 januárjában elismerte, hogy maga Dolly is beteg, s ízületi gyulladásai minden bizonnyal a klónozásnak köszönhetők.

Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete/tudomany/elet/20010701azossejtek.htmlA jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.

Wilmut azonban mégis szeretne embert klónozni, igaz, nem szaporodási, hanem gyógyászati céllal (azaz nem reproduktív, hanem terápiás klónozásról lenne szó). Nem teljes szervezetet, hanem embriókat szeretne létrehozni. Az embriók létrehozásának célja ugyanis őssejtek tenyésztése lenne, amelyek számos betegség gyógyításának reményét csillantják fel a jövő orvostudománya előtt (részletesen lásd őssejt dossziénkban).

Wilmut és kollégái lényegében ugyanazt a módszert használnák, mi

nt Dolly esetében. A professzor a BBC-nek megerősítette, hogy az eljárás tökéletesítése és emberre való alkalmazásának fejlesztése folyamatban van. Az embriókból aztán nagy mennyiségben lehetne kísérleti célra őssejteket kinyerni, amelyekből jelenleg igen nagy hiány van. Wilmut az őssejtekkel kapcsolatos kísérleteket a szívizomsejtekre, a dopamintermelő agysejtekre és a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire szeretné koncentrálni - azaz a szívbetegségek, a Parkinson-kór és a cukorbetegség ellen akar küzdeni ezen a módon.

A skót katolikus egyház máris hevesen ellenzi a terveket, s Wilmut tisztában van vele, hogy számos akadályt kell leküzdenie, mire megkaphatja az engedélyt. Mégis bízik a sikerben: reményei szerint hat hónap múlva megkezdheti az emberi őssejtek "termelését".