Régészeti kutatás a Balatonban

A bronzkorban a Balaton vízszintje a mai, alacsonynak tartott szintnél  1,5 méterrel lejjebb volt.

Forrás: MTI
A szántódi rév mellett több száz méteren a tó medrébe benyúló bazalt töltést vizsgálják át a búvárok. Megyes Gábor és Podlitnik Attila győri búvárok munka közben

A mostani vízállás alatt átlagosan mintegy másfél méterrel húzódott a bronzkori Balaton vízszintje - erre a következtetésre jutott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal búvárrégész csoportja  helyszíni felmérése során.

Az AquaArch projekt elnevezésű, vasárnap befejeződött tudományos kutatás során a Tihanyi-félsziget nyugati oldalánál olyan területeket találtak, amelyek a 2-2,5 méteres mederből jelentősen kiemelkedtek, így a tó alacsony vízállásakor szárazon lehettek, nyilatkozta Tóth János Attila régész, a KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságának osztályvezetője.

Forrás: MTI
Vörös Géza fémkereső detektorral vizsgálja át a területet, mögötte Csiki Sándor búvár

Az egyik lelőhelyen a Krisztus előtti 2. évezred közepéből származó, azaz a középső bronzkorhoz tartozó kerámia-töredékeket és állatcsontokat gyűjtöttek, valamint köveket vizsgáltak meg.

A régész szerint a leletek arra utalnak, hogy a mintegy 10 000 négyzetméternyi területen egykor az úgynevezett Dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó népesség élt.

Az egy hétig tartó kutatás egyben igazolta azt a feltételezést is, hogy a tó vízszintje az elmúlt évezredek során többméteres skálán ingadozott, az élővilág azonban túlélte ezeket a változásokat.