Megbukott az előrejelzés: késik a földrengés

Amerikai geofizikusok szerint nem csak a hölgyek szoktak elkésni, néha még a földrengésekkel is előfordulhat.

A törökországi földrengés (1999)

Az emberiséget fenyegető természeti erők közül talán a földrengések a legveszélyesebbek, mert többnyire figyelmeztetés nélkül következnek be.

A geológusok és a geofizikusok már régóta próbálkoznak, hogy kidolgozzanak egy megbízható előrejelzést a gyakran katasztrofális következményekkel járó földrengésekhez.

Számos veszélyeztetett területen (pl. Kaliforniában, Japánban, Új-Zélandon) jelenleg egy idő előrejelző modellre támaszkodnak, ami szerint a földrengés akkor következik be, amikor a geológiai törés mentén újra felhalmozódik annyi feszültség, amennyi a legutóbbi rengés során felszabadult.

A Nature folyóiratban publikált észlelések szerint azonban ez a modell még nagyon bizonytalan lábakon áll.

A modell szerint egy-egy földrengés után a feszültség folyamatosan halmozódik fel ismét, amint a tektonikai lemezek szüntelenül elmozdulnak egymáshoz képest.

Amennyiben ismerjük a legutóbbi földrengés méretét, és az azt követő feszültség felhalmozódás sebességét, akkor elméletileg előre tudjuk jelezni azt az időpontot, amikor a következő esemény bekövetkezik.

A Stanford Egyetem kutatói most ellenőrizték az elméletet a Kalifornia középső részén fekvő Parkfield közelében.

A kis városka a rossz hírű Szent András törésvonal fölött fekszik, és 1857 óta öt olyan rengés történt a területen szabályos időközönként, aminek az erőssége elérte a Richter skála szerinti 6-os erősséget.

A legutolsó nagy rengés 1966-ban történt. Parkfield azért bizonyult megfelelő teszt területnek, mert itt megmérték a felszíni elmozdulásokat az 1966-os rengés során, és az azóta felhalmozódó feszültséget.

Ráadásul a Szent András törésvonalnak egy viszonylag egyszerű részén helyezkedik el, és nincsenek párhuzamos törések a közelben.

A stanfordi geofizikusok arra az eredményre jutottak, hogy az 1966-ban felszabaduló feszültség 1987-re halmozódott fel ismét a törés mentén. A modell szerint várható földrengés azonban azóta sem következett be, pedig ma már 15 éves késésben van.

A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a modell nem működik, legalábbis ezen a területen. Ha viszont egy tektonikai szempontból ilyen egyszerű vidéken csődöt mondott, akkor mit várhatunk tőle egy bonyolultabb felépítésű területen?

Dulai Alfréd