Macskaallergiát szőrével

A kutya és a macska közelléte gyermekkorban csökkenti az allergiaveszélyt.

Forrás: Epa

Azoknál a gyermekeknél, akik kutya vagy macska mellett nőnek fel, jelentősen, esetenként felére csökken a későbbi allergia kialakulásának kockázata - derül ki abból a felmérésből, amely során amerikai kutatók több száz gyermeket figyeltek meg születésüktől hét éves korukig.

"Arra kerestünk választ, hogy az állatok közelléte valóban fokozza-e az allergiás kockázatot. Az eredmény meglepő volt: épp az ellenkezőjét találtuk, mint amire számítottunk" - nyilatkozta dr. Dennis R. Ownby, a Georgiai Orvosi Egyetem Allergológiai és Immunológiai Tanszékének vezetője annak a tanulmánynak kapcsán, ami a Journal of the American Medical Association című tudományos szaklapban látott napvilágot.

"Allergológusok generációit tanítottuk arra, hogy a kutyák, macskák közelléte növeli az allergia kialakulásának esélyét, hisz az érzékenység kifejlődéséhez az azt kiváltó állattal való ismételt érintkezés vezet."

A kísérlet során 474 Detroit környékén élő egészséges gyermeket figyeltek meg születésüktől hét éves korukig - összehasonlítva azt a 184-et, akik kettő vagy több kutyával, illetve macskával éltek együtt, azzal a 70-nel, akik csak eggyel és azzal a 220 gyermekkel, akiket nem tettek ki ennek a hatásnak. Az eredmény szerint az említett 184 gyermeknél felére csökkent az általános allergiára való hajlam.

Mi több, ezek között a gyerekek között ritkábban jelentkezett a légúti irritációra való hajlam is, az asztma egyik rizikófaktora. Ez a fajta túlérzékenység a légutak reakciója a metakolin nevű serkentőanyagra. A családi kedvencek mellett felnövő gyermekek közt 45%-kal alacsonyabb a túlérzékenység - 15,8 és 24,1% közötti. Ez a kedvező arány a fiúk körében még figyelemreméltóbb: az állat nélkül felnövők 25,5%-ához képest csak 5,1%. A megfigyelés alatt a gyerekek 7%-ánál alakult ki asztma, ami országos szinten kiváló átlagnak mondható.

"Az eredmény pontosan ellentétes a várakozásainkkal, s ez igen jelentős fejlemény" - jegyezte meg dr. Ownby. "Ez nem jelent mást, mint hogy amit a tudósok évek óta állítottak, s amit a szülők hűen követtek, tévedés."

Akár a gyakori házon belüli allergénekre (poratka, kutya-, macskaszőr), akár a lakáson kívüliekre (fűfélék, Alternaria) való érzékenységet vizsgálták, mind a kedvenceikkel élő fiúk, mind a lányok körében alacsonyabb számban lett pozitív a bőrtesztek eredménye. A mutatók olyan esetekben is kedvezően alakultak, amikor rizikófaktort növelő tényezők voltak a családban, mint például egy idősebb testvér, asztmára való hajlam a szülőknél vagy dohányzó családtag.

Forrás: EPA

Példának okáért, a háziállat nélküli gyermekek 15,5%-ánál alakult ki macskaszőr-allergia, míg ez az arány csak 11,6% az egyetlen kutyával vagy macskával élők, és csupán 7,7% a két állattal egy fedél alatt élők között.

Hasonló eredmény mutatkozott a kutyaszőr-allergia mérésekor - 8,6%, 3,5%, illetve 2,6%. Ugyanezt a kedvező hatást regisztrálták az "atopy" vizsgálatok, melyek a leggyakoribb allergiákat (kutya-, macskaszőr, fűfélék) mérik: az "állatmentes" otthonban élők 33,6%-ánál, míg a kettő vagy több állattal élők 15,4%-ánál kaptak pozitív reakciót. Kivételt ebben az esetben az egyetlen állattal rendszeresen érintkező gyermekeknél tapasztaltak: köztük enyhén magasabb - 33,6 és 34,3% közötti - volt az allergiások száma.

Dr. Ownby megjegyezte, számos korábbi amerikai és egyéb kutatás során már mutattak jelek arra, hogy az állatokkal való érintkezés csökkenti a gyermekekben az allergia kockázatát. Így például Németországban és Svájcban kimutatták, hogy a városlakó gyermekek közt magasabb az allergiától szenvedők száma, mint a gazdálkodók gyermekei körében.

A detroiti kísérlet célja eredetileg az volt, hogy megfigyeljék azon gyermekeket, akiknél születésüktől fogva kiemelkedően magas az allergia kockázata, nyomon kövessék, milyen hatásoknak vannak kitéve, hogy a tapasztalatokat fölhasználva a jövőben változtatni lehessen a veszélyeztetett gyermekek környezetén.

A kutatók most úgy vélik, a kutya, macska közelléte a magas endotoxin jelenlét miatt csökkenti az allergia kialakulásának esélyét, ez a "Gram-negatív" baktérium által kiválasztott anyag ugyanis kimutatható az állatok nyálában. "Úgy gondoljuk, az endotoxin az emberi immunrendszert az allergiás reakciót elkerülendő válaszlépés kifejlesztésére ösztönzi."

Azonnali allergiás reakció akkor lép fel, amikor az immunoglobulin E, egy allergiás válaszért felelős ellentest fajta, a fehér vérsejtek egy típusához, "mast" sejtekhez tapad. Erre a kapcsolódásra azért van szükség, mert habár az ellentestek felismerik az allergént, csak a "mast" sejtek képesek azonosítani a hisztamint és az egyéb allergiát kiváltó anyagokat. Az eredmény perceken belül észlelhető: a bőr bedagad, kivörösödik, és viszketni kezd.

Az immunrendszer viszont egyensúlyra törekszik, ezért más részei csökkentik az allergiás mechanizmust. "Úgy gondoljuk, hogy ha az emberi szervezet a kezdetektől ki van téve az endotoxin hatásának az immunrendszer más részei épp az allergia ellen hatnak".

Forrás: EPA

"Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyermekkori allergia és asztma gyakori előfordulásáért talán épp túlzottan steril környezetünk a felelős" - szögezte le dr. Ownby. "Hiszen mi is történik akkor, amikor egy gyermek a kutyájával, macskájával játszik? Az állat megnyalogatja, ezzel 'Gram-negatív' baktériumokat ad át, s ez eredményezheti a gyermek immunrendszerének reakcióváltoztatását, ami az allergia elleni védekezésként hat."

"A fiúk és a lányok adatai közti eltérések oka még nem tisztázott. Régóta tudjuk, hogy a kamaszkort megelőző években az allergia és az asztma kétszer olyan gyakori jelenség a fiúk, mint a lányok körében. Felnőttkorban ugyanakkor a nők hajlamosabbak az asztmára. Régóta feltételezzük, hogy mindezek a pubertáskori hormonális változásokkal lehetnek kapcsolatban, de megnyugtató választ erre a kérdésre mind ez idáig egyetlen kutató sem adott."