Mint arról korábbi összeállításunkban beszámoltunk, a - talán indokolatlanul is - nagy felzúdulást kiváltó 2002 NT7 jelzésű égitest pontos pályájának meghatározása egyelőre nagyon bizonytalan. Emlékeztetőül: július 24-én jelentették be az eddig legveszélyesebbnek minősített földsúroló aszteroida felfedezését. Az első pályaelemzések alapján nem volt kizárható, hogy a 2002 NT7 2019. február 1-jén becsapódik bolygónkba. Ebben az esetben a 2 kilométer átmérőjű test kontinentális léptékű katasztrófát és globális klímaváltozást idézhet elő.
A 2019-es becsapódás most sem zárható ki teljes biztonsággal, bár egyre csekélyebb az esélye. Ugyanakkor a legújabb pályaadatok alapján (július 28.) már veszélyesebbnek tűnik a 2060-as közelítés.
Ahogy Sárneczky Krisztián, a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa az [origo]-nak elmondta: egyelőre nagyon bizonytalanok a pálya adatai, hiszen alig pár hete figyelik az égitest mozgását. Egy teljes Nap körüli keringés után, azaz több mint két év múlva lehet megmondani, hogy milyen lesz a pálya a következő két évtized során.
Nem morbid humornak szánjuk, de akit szeretné figyelemmel követni az égitest pályájának alakulását, tegye be a következő linket a kedvencei közé:
Korábban az [origo]-ban:
Kisbolygóveszély: lesz-e katasztrófa 17 év
múlva?
2002. július 25. Mekkora valójában a
becsapódás veszélye? Milyen eszközeink
vannak a katasztrófa elhárítására?
Milyen forgatókönyvek képzelhetők el, ha a
becsapódás mégis megtörténik? Az
[origo] dossziéjában megpróbálunk
választ adni a 2002. július 24-én bejelentett
földsúroló kisbolygóval kapcsolatban
felmerülő kérdésekre. Tény, hogy eddig
ez a legveszélyesebb égitest, ám a
becsapódás esélye még mindig
elhanyagolható.
Kérdezze a szakértőt a
témáról!
Július 30-án, kedden 15 órakor az [origo]
Társalgójának vendége Horváth
András űrkutató-csillagász, a Budapesti
Planetárium igazgatója.
Belépés a
Társalgóba