Meteorit-kutatók találkozója Japánban

A múlt héten mintegy száz szakember vett részt a 27. japán meteorit-szimpóziumon Tokióban.

A japán Nemzeti Sarkkutató Intézet (National Institute of Polar Research, NIPR)

2002. június 11-13. között a tokiói Nemzeti Sarkkutató Intézetben több mint nyolcvan japán és tucatnyi más országbeli (amerikai, angol, magyar, német és indiai) kutató vett részt a 27. alkalommal megrendezett Antarktiszi meteorit-szimpóziumon.

Magyar poszterek a japán meteorit-szimpóziumon

Három nap alatt 63 előadáson, három poszteren és öt írásos jelentésben mutatták be a meteoritkutatás legfrissebb eredményeit. Japán rendelkezik a legnagyobb, 16 ezer darabos meteorit gyűjteménnyel, az amerikaiaknak "csak" kb. tízezres az anyaguk (Magyarország gyűjteménye 25 darabból áll). Ezért érthető, hogy a japánok évente rendezik meg az égi kövek seregszemléjét, hiszen az eddigi 41 antarktiszi meteorit-expedíció anyagának feldolgozása mindig hoz igen érdekes, új eredményeket.

A mostani szimpózium legnagyobb újdonsága a 2000-ben gyűjtött három, minden bizonnyal egyidejűleg az Antarktiszra hullott marsi meteorit részletes vizsgálatának ismertetése volt. Az Y 000593, Y 000749 és Y 000802 néven jelzett meteoritok a kalciumban gazdag nakhlit-típusúak közé tartoznak, s valószínűleg 12 millió évvel ezelőtt dobódtak ki a Marsról. A 13,7 kg-os Y 00593 a világ harmadik legnagyobb marsi kőzete mintegy 1,3 milliárd éve keletkezett a Marson.

David McKay előadását tartja

A másik szenzációt David McKay világhírű amerikai NASA-kutató összefoglaló előadása jelentette. A 25 marsi meteorit közül azzal a hárommal foglalkozott, amelyek belsejében fosszilis életnyomokat mutattak ki. Az általa vezetett kutatócsoport jelentette be 1996-ban, hogy az ALH 84001 jelű marsi meteoritban karbonátos globulákat, illetve ezek szélén kövesedett nanobaktériumokat fedeztek fel. Ennek a marsi meteoritnak a kora 3,9 milliárd év. Később a Nakhla meteoritban 1,3 milliárd éves, a Shergottyban pedig 0,2 milliárd éves, kövesedett baktérium-nyomokat találtak.

A sötét dűnefoltok lehetséges biológiai eredetére vonatkozó magyar előadás összefoglaló ábrája

David McKay Bérczi Szaniszlóval és Horváth Andrással konzultál a marsi élet-hipotézisről

David McKay miután meghallgatta a magyar előadást a lehetséges mai marsi baktériumokra vonatkozó hipotézisünkről, igen érdekesnek találta azt. Hangsúlyozottan javasolta a magyar csoportnak a marsi dűnefoltok jelenségének további részletes vizsgálatát és a biotevékenységre vonatkozó újabb bizonyítékok keresését.

Kojima Hideyasu az új, nagy marsi meteoritot mutatja Bérczi Szaniszlónak és Hegyi Sándornak

A találkozó utáni napon a magyar delegációnak Kojima Hideyasu, a gyűjtemény szakmai vezetője megmutatta a legérdekesebb meteoritokat, köztük a zöldes-sárgás-szürkés színű, Y 00593 jelűt és kisebb, 1,3 kg-os társát is, így a harmadik, 22 grammos darabot már nem volt érdemes elővenni.

Japán meteorit vékonycsiszolat gyűjtemény már magyar kezekben

Ekkor kapta meg, féléves határidővel az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgaló Űrkutató Csoportja az intézet oktatási célokra készített egyik meteorit vékonycsiszolat gyűjteményét, amelyben holdi és marsi kövek mintái is megtalálhatók.

A japán oktató-űrszonda építéséről szóló megállapodás aláírása Tokióban

Hazai vonatkozásában fontos eseménye volt a szimpóziumnak, hogy Miura Yasunori (Yamaguchi Egyetem), Bérczi Szaniszló (ELTE) és Hegyi Sándor (Pécsi Tudományegyetem) docensek űrkutatási együttműködésbe kezdtek. Az egyetemközi megállapodás lényege, hogy a két hazai egyetemen megépített Hunveyor gyakorló-űrszonda tapasztalatai alapján hasonló, oktatási célú gyakorló-űrszonda épüljön Japanveyor néven a Yamaguchi egyetemen.

Dr. Horváth András

Ajánlat:

A Nemzeti Sarkkutató Intézet hivatalos oldala

Meteorok és meteoritok bemutatása

A kabai meteorit krónikája

Korábban az [origo]-ban:

Meteorit-óriás a Marsról
2002. március 11. Egy 13,7 kilogramm tömegű, a Marsról származó meteoritot találták vasárnap japán kutatók az Antarktiszon.

A marsi meteoritokban feltételezett életnyomok
2001. július 24. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt talán az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is.

Élet a Marson, 175 millió évvel ezelőttig - vagy napjainkig
2001. március 6. A múlt héten nagy figyelmet kapott ősi marsi meteorit mellett két jóval fiatalabb társában is az élet feltételezett nyomaira bukkantak.