A szürke köd után néhány nap tavasz várható

Az elmúlt hetekben szürke, napfény szegény időjárásban volt részünk. Ilyenkor egyértelműen és különösen a nőknél növekszik a melankóliára, depresszióra való hajlam, levertség érzése, figyelemcsökkenés léphet fel.

Az ICI Interaktív Meteorológiai adatai szerint a napsütésnek országosan január 8-9-e környékén mondtunk búcsút, és 10 napos szürkeséget követően csak 19-én láthattuk újra a napot.

A téli időszakban a zárt felhőzet, a gyakorlatilag nulla napsütés egyáltalán nem tartozik a ritka időjárási jelenségeink közzé. A mostaninál jóval hosszabb napfénymentes periódusokat is jegyeztek fel a meteorológiai évkönyvekben. A 70-es évek végén például egész november hónapban nem élvezhettük a napfény jótékony hatását.

Az egy hetes időtartamot elérő "szürke időjárásnak" elsősorban humánmeteorológiai vonatkozásai vannak. A napfény teljes hiánya az emberek jelentős részénél kedvezőtlen élettani hatásokat vált ki. Egyértelműen és különösen a nőknél növekszik a melankóliára, depresszióra való hajlam, levertség érzése, figyelem csökkenés léphet fel. Gyakori probléma a légszennyező anyagoknak a légmozgás hiánya miatti nagymértékű feldúsulása, ami az egészségügyi határértékeket is meghaladhatja.

Meteorológiai szempontból egy speciális időjárási helyzet, a hideg légpárna kialakulása a döntő tényező, amely tipikusan medence-jellegzetesség. A medencébe (így a Kárpát-medencébe) érkező, általában hideg levegő nyugalomba jut, azaz a légmozgás fokozatosan legyengül. Az eleinte derült éjszakákon egyre erőteljesebb a lehűlés, melynek eredményeképpen a hőmérséklet eléri a levegő harmatpontját, a vízpára kicsapódik, azaz ködök képződnek. A köd egyre nagyobb területre terjed ki, mintegy konzerválja magát, és a nappali órákban is egyre makacsabbul megmarad. Ezután a hideg légpárna kialakulásának folyamatában a köd gyakran megemelkedik a talaj közeléből, és az egy-kétszáz méteres magasságban ködfelhőt képez. Ez a felhőréteg tovább vastagodhat, különösen, ha a magasabb rétegekben melegebb, nedvesebb levegő érkezik hozzá, és végül a legmagasabb hegycsúcsaink is belekerülhetnek a felhőrétegbe.

Ez a rétegfelhő párnaként takar be bennünket, de sajnos ez a párna a legkevésbé sem meleg - pontosan ellenkezőleg, tartósítja a hideg, ködös időjárást. Az egyébként is kis energiájú napsugárzás a nagy visszaverő képességű (magas albedójú) köd- és felhőfelületről visszaverődve képtelen a besugárzás folytán a megfelelő energia bejuttatására. Úgynevezett stabil hőmérsékleti rétegződés alakul ki, alul a talajközeli részen található a hideg levegő, míg a magasban, pl. 1000 m környékén, melegebb levegő helyezkedik el.

A mostani időjárási helyzetben is - január 7-től - a ciklonok és fontzónáik egyre jobban elkerülték a Kárpát-medencét. Igen erős és tartós magasnyomású képződmény épült fel a kontinens nagy részén. Hazánkban a gyenge szélben, a derültebb éjszakákon gyorsabban csökkent a hőmérséklet, megjelentek a ködök. 10-re már az egész ország ködbe, illetve egyre inkább ködfelhőbe burkolódzott. Kialakult a hideg légpárna, napsütést már nem regisztrálhattunk. Fokozatosan csökkent a hőmérséklet a nappali időszakban is. 13-a környékén már éjjel és nappal is -2, -6 fokot mérhettünk, a napi hőingás 1-2 fokosra redukálódott.

Szintén tapasztalati tény, hogy a hideg légpárna megszűnéséhez ki kell várnunk, amíg a magasnyomás fokozatosan leépül, és a ciklonok erőteljes áramlási rendszerei és frontjai közelebb kerülnek hozzánk. Csak az erőteljesebb frontok képesek megszakítani ezt az ördögi kört. Ez az az eset, amikor egy hidegfront hoz jelentős hőmérséklet emelkedést.

Jelen esetben is ez történt. Január 19-étől az Észak-Európa felett található ciklonok áramlási mezejébe fokozatosan belekerült a Kárpát-medence, s előbb nyugaton, majd keleten is megszűnt a hideg légpárna és erőteljesen emelkedett a hőmérséklet a talajközeli rétegekben is. 5-8 fokos hőmérséklet alakult ki írásunk időpontjában, és ez a tavaszra emlékeztető időjárás várhatóan még napokig eltart.

ICI Interaktív Meteorológia 2002. 01. 21.