A rákkutatás édes sikere

A rákos sejtek felszínén lévő cukormolekulák módosításával megállítható az osztódás.

Az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével módosítható a tumorsejtek aktivitása. A hatás olyan, a szervezetben jelenlévő enzimeken alapul, amelyek megváltoztatják a sejtek felszínén elhelyezkedő cukormolekulákat. Ez az első eset, hogy a rákos sejtek "cukorburkolatát" olyan módon sikerült "átszabni", ami gátló hatást eredményezett.

A sejtek felszínén különféle típusú molekulákból álló "köpeny" található, amit extracelluláris mátrixnak (ECM) neveznek. Az ECM alapvető fontosságú a sejtek kommunikációjában: ez határozza meg, hogyan hat kölcsön a sejt a környezetével, és milyen jeleket képes fogadni más sejtektől vagy kémiai anyagoktól.

Az eddigiekben számos olyan kísérletet végeztek, amely az ECM kulcsfontosságú molekuláit módosította (például a vérerek képződésének gátlásához vezető endosztatinnal), de még senki nem próbálkozott a köpeny cukor-alkotórészeinek befolyásolásával. Ennek oka, hogy az ECM cukorösszetevője sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint az ECM egyéb (főleg fehérje természetű) molekulái.

A MIT kutatói a heparináz enzim két típusával végezték kísérleteiket. A két enzimváltozat különböző helyeken hasítja el az ECM cukormolekuláit, így működésük más-más molekulatöredékek kialakulásához vezet. Legnagyobb meglepetésükre azt tapasztalták, hogy daganatos egerekbe injekciózva az enzim egyik változata (Hep I) növeli, egy másik azonban (Hep III) gátolja a sejtek növekedési és osztódási képességét. Ugyanezt a hatást érték el az enzimek által létrehozott molekulatöredékek alkalmazásával is.

Az eredmények új daganatellenes gyógyszerek kifejlesztésének alapját képezhetik. A kutatók részletes beszámolója a The Proceedings of tha National Academy of Sciences 2002. január 22-ei számában jelent meg. A lapban a kutatók arról is beszámolnak, hogyan hatnak valójában a cukortöredékek a rákos sejtekre. Véleményük szerint a töredékek olyan kulcsfontosságú molekulákhoz kötődnek (s ezáltal gátolják azokat), amelyek a tumoraktivitásban játszanak szerepet.

Miért viselhetnek természetes állapotban a rákos sejtek kétféle "cukorkabátot"? A kutatók véleménye szerint elképzelhető, hogy ezek váltogatásával alkalmazkodnak a többi környezeti tényezőhöz: amikor kedveznek a feltételek az osztódáshoz, akkor a "Hep I-es", amikor nem (például rossz vérellátottság esetén), akkor a "Hep III-as" változatot viselik.

Ajánlat:

MIT Team Tailors Cell Jackets To Prevent Cancer
Angol nyelvű beszámoló, további információkkal (Science Daily).

Korábban az [origo]-ban:

Kicsorbult molekuláris zsebkés - alakot öltött a rák kockázata
2001.09.26. Alapos vizsgálat alá vették az örökletes emlő- és petefészekrákban főszerepet játszó fehérjét. A molekula két vége, a legfontosabb részletek felfedték titkaikat.

Fantasztikus utazás - a világ legkisebb sebészei
2002.01.15. Egy apró, a sejteknél is kisebb szerkezet behatol a véráramba. Beteg sejtekre vadászik, hogy átfúrja hártyájukat és megölje őket. Mindez már nem a sci-fi birodalmába tartozik - hamarosan valósággá válhat.