Őskori "Rurh-vidék" Iránban

Az Iszlám Forradalom kezdete óta ez az első ásatás, amelyben az iráni hatóságok külföldi tudósok részvételét is engedélyezték. A Német Régészeti Intézet kutatói, iráni kollégáikkal együtt, egy ősrégi iparvidék maradványait akarják feltárni a közép-iráni sztyeppén, Arisman falu közelében.

Hermann Parzinger

Nem egészen 6000 évvel ezelőtt nagy arányokban folyt itt a réz kohósítása. A régészek annyi kohót találtak ezen a vidéken, hogy történelem előtti "Rurh-vidékről" lehet beszélni.

Ráadásul Kum szent városától mintegy 100 kilométerre egy őskori rézbányát is felfedeztek. A geokémiai vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az itt bányászott rézércet nem az Arisman környéki kohókban dolgozták fel.

A német és iráni régészek most fel akarják deríteni az ősi Perzsia rézgazdaságának egész hálózatát. Remélik, hogy az Iráni-felföldön sikerül megtalálniuk a világ legrégibb kohóját. Bátorítja őket, hogy erről a vidékről származnak a világ legrégibb salakleletei.

Hermann Parzingert, az ásatás vezetőjét, az ősi iráni rézgazdaságnak a mezopotámiai magaskultúrákkal való kapcsolata is érdekli. Az arismani kohók működésének korában ugyanis Mezopotámiában ékszereket, fegyvereket és szerszámokat készítettek rézből.

Mivel a Tigris és Eufrátesz táján semmilyen rézelőfordulás nem létezett, indokolt a föltevés, hogy talán a perzsa "Rurh-vidék" rezét importálták és dolgozták fel.