Társadalomtudósok Kádár Jánosról

Kádár János életének és politikai pályájának meghatározó, egyben rejtélyesnek tartott szakaszairól rendezett vitafórumot a Bibó István Közéleti Társaság Budapesten.

Bevezető előadásában Huszár Tibor szociológus kifejtette: tulajdonképpen az egész Kádár-életút rejtély, és különösen az ötvenes években még több rejtélyt foglal magában. A kutató szerint az egyik ilyen az, amelynek nyomán napirendre került a Nagy Imre-csoport ügyének "elintézése".

Huszár Tibor ennek kapcsán megjegyezte, kérdés, hogy ezt annak idején ki tűzte napirendre: maga Kádár szorgalmazta, vagy a moszkvai pártvezetés. Baráth Magdolna, a Történeti Hivatal tudományos főmunkatársa a Kádár-Gerő-viszony szempontjából közelítette meg a politikus 1956 utáni pályáját.

Kérdésként fogalmazta meg: miért igazolták át az MSZMP-be 1957-ben azokat a korábbi pártvezetőket, köztük Gerő Ernőt, akik az évtized elején elkövetett törvénytelenségek egyértelmű felelősei voltak, s miért csak 1962-ben zárták ki őket.

A két politikus közötti emberi kapcsolat érdekes példájaként említette Gerő Kádárhoz írt magánlevelét, melyben - már súlyos betegen - azt kérte, hogy vegyék vissza a pártba, mert párttagként szeretne meghalni.

Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója úgy vélte: Kádár és Nagy Imre kapcsolatában ugyancsak számos rejtélyes momentum található.

A történész szerint dichotómiájuk a sztálinizmus elutasításában is tükröződött: Nagy Imre intellektuális alapon volt antisztálinista, Kádár inkább pragmatista-prakticista okokból.

- Az 1950-es évek elején-közepén útjaik többször elváltak, majd megint találkoztak - fogalmazott a kutató. 1956. október 23-ától november elejéig szoros kapcsolat jellemezte tevékenységüket, majd november 4-én bekövetkezett a döntő fordulat.

Rainer M. János az utolsó Kádár-rejtélynek nevezte azt a kérdést, hogy miként lett 1958. június 16-ának árnyékában szeretett és ünnepelt pártfőtitkár, akit a nyugati politikusok közül is többen elfogadtak.

A fórumon elhangzott: a Kádár-életrajz rejtélyeinek mikrofolyamatait kellene feltárni ahhoz, hogy választ kapjunk a vitatott kérdésekre.

Az előadásokat követő vitában Litván György történész Bibó Istvánt idézve arra emlékeztetett: a Kádár-rendszer olyan, mint a méz: élni lehet benne, de mozogni nem.