Tombol az őssejt-háború Amerikában

Vágólapra másolva!
Bush szorult helyzetben van, s egyelőre képtelen dönteni az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások támogatásának ügyében. A közvélemény, a szenátus és a tudósok nagyobb része a kísérletek engedélyezését sürgeti. Közben újabb nagy eredmény született a felnőtt őssejteknél, ahol máj-, ideg- és izomsejtek után vesesejtek is kialakultak vérképző csontvelői őssejtekből.
Vágólapra másolva!

Rendszeres olvasóinknak már bizonyára nem kell bemutatnunk az őssejteket, s a bennük rejlő óriási gyógyászati lehetőségeket. Akik a mostani "őssejt-viharok" környékén kapcsolódnak be a témába, speciális összeállításunk segítségével minden lényeges kérdésről részletesen tájékozódhatnak, ami az őssejtek alapvető jellemzőit, típusait és felhasználási lehetőségeit illeti.

Bush borotvaélen táncol

Mint arról korábban beszámoltunk, az embrionális őssejtek körüli vita a közelmúltban elemi erővel lángolt fel, amikor amerikai kutatók tisztán kísérleti célra hoztak létre emberi embriókat. Az esetről több neves hazai szakember véleményét is olvashatták.

Az embrionális őssejtek körüli vita azóta sem csillapodik az Egyesült Államokban, ahol a fő kérdés most az, hogyan dönt a Bush-kormányzat az itt zajló kutatások megítéléséről, illetve pénzügyi támogatásáról.

A kutatásokat támogatók fő érve, hogy emberek millióin lehetne segíteni az őssejtekre alapuló sejtterápia segítségével, pótolva a beteg vagy sérült szöveteket. Hogy e kutatások teljesek legyenek, mindenképpen meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az embrionális és felnőtt őssejtekben rejlő lehetőségeket, vagyis - legalábbis egyelőre - foglalkozni kell az embrionális őssejtekkel.

A kutatásokat ellenző oldal, amelynek élén a katolikus egyház és az életvédő szervezetek állnak, nem fogadják el azt az eljárást, hogy emberek megmentése érdekében más embereket pusztítsanak el. Ők ugyanis a fogantatás pillanatától már teljesen szuverén emberi lénynek tekintik az embriót, s az embrionális őssejtek kinyerése néhány nappal később, a már több száz sejtes hólyagcsíra állapotban történik.

Bush nincs könnyű helyzetben, mivel igen szűk manőverezési térrel rendelkezik a két alapvető álláspont között. Saját bevallása szerint egyelőre nem tud dönteni a kérdés etikai vonatkozásait illetően. Ugyanakkor meg kell felelnie a tudományos haladás követelményének - félő, hogy az USA lemaradhat az orvosbiológiai kutatások egyik legérzékenyebb területén -, de nem szabad csalódást okoznia a megválasztását nagyban elősegítő konzervatív-vallásos rétegnek sem.

Intő jelek és fordított agyelszívás

Bush mindenesetre alapos nyomás alá került. Még ki sem heverhette a bonni klímakonferencia fejleményeit - ahol az USA egyelőre teljesen elszigetelődött -, máris a Nemzeti Egészségügyi Intézet napokban kiadott tanulmányát olvashatta, amely hosszasan ecseteli mind a felnőtt, mind az embrionális őssejtek kutatásának fontosságát, de számos ponton rámutat az embrionális őssejtekben rejlő nagyobb lehetőségekre. A nagy hatalommal és befolyással bíró szervezet ezáltal közvetlen nyomást gyakorol a döntéshozókra, bár hangsúlyozza, hogy nincs hivatalos álláspontja.

Közben egyre több híres és befolyásos személyiség - köztük az Alzheimer-kóros volt elnök, Ronald Reagan, vagy a Parkinson-kóros színész, Michael J. Fox - egyre erőteljesebben kampányol a kutatások szükségessége és támogatása mellett. A közvélemény nagyobb része támogatná a kutatásokat, s a szenátusban is változott a helyzet: egyre több republikánus képviselő szerint kellenek az embrionális őssejtek is. Egy nyolcvan Nobel-díjas tudós által aláírt, Bushnak címzett levél szintén a kutatások támogatását sürgeti.

Intő jel, hogy az "őssejt-háború" kellős közepén egyesek már elhagyni készülnek a csatateret: az USA őssejt-biológusainak egyik legnagyobb szaktekintélye, a Kalifornia Egyetemen kutató Roger Pedersen Nagy-Britanniába készül áttenni székhelyét, ahol szigorú keretek között már engedélyezik az embrionális őssejtek kitenyésztését (14 naposnál nem régebbi olyan magzatból, amely mesterséges megtermékenyítési kísérletekből maradt meg). Az Egyesült Államoknak gazdaságilag sem lehet érdeke, ha az agyak e szokatlan irányú elszívása miatt saját biotechnológia és gyógyszercégei lemaradnának e hatalmas lehetőségeket ígérő területen.

Egy másik intés azonban magától a Szentatyától származik, akivel a napokban találkozott Bush Rómában. II. János Pál az embrionális kutatásokról "a gonosz mesterkedéseként" beszélt az elnöknek, ugyanakkor nem emelt kifogást a felnőtt szervezetből, illetve a köldökzsinórból és méhlepényből kinyerhető őssejtekkel szemben. Vagyis a katolikus egyház az olyan eljárásokat támogatja, amelyek nem veszélyeztetik az életet.

Újabb siker a felnőtt őssejteknél

Eközben újabb eredmény született a felnőtt szervezetből származó őssejtek alkalmazási lehetőségével kapcsolatban. Már korábban kiderült, hogy a csontvelői vérképző őssejtek működőképes májsejtekké alakulhatnak, s ígéretes eredmények születtek ideg- és izomsejtekké történő átalakulásukat vizsgáló kutatások során is. Brit tudósok most a vese sejtjeivé történő átalakulást figyelték meg emberben, legalábbis a korábbi állatkísérletek alapján így értelmezik eredményeiket.

A női donorokból férfiakba átültetett vese szövetében ugyanis egy speciális DNS-szonda segítségével olyan vesesejteket mutattak ki, amelyek Y-kromoszómát tartalmaztak, tehát nem származhattak a donortól.

Részletes angol nyelvű beszámoló a UniSci honlapján

A jelenlegi alapelv: szükség van az embrionális őssejtekre, de egyelőre csak állatkísérleteket javasolnak

Jelenleg a következő alapvető őssejt-források állnak a kutatók rendelkezésére: a mesterséges megtermékenyítési programokból származó embriók, az abortált magzatok és a felnőtt szervezet szöveti őssejtjei (például a csontvelői vérképző őssejtek). Egy a közelmúltban Németországban megrendezett szakmai-etikai összejövetelen olyan álláspontot alakítottak ki a területen dolgozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő egyéb tudományágak képviselői, mely szerint mindenképpen szükséges az embrionális őssejtek kutatása, de egyelőre nem emberi, hanem állati sejtvonalakon (konkrétan egéren) kell kísérleteket végezni. Az alapvető feladatokat az élő környezeten kívüli (in vitro) differenciáltatási kísérletek (azaz az őssejtek meghatározott típusú sejtekké történő tenyésztése), illetve ezek élő szervezetbe való visszajuttatása, ennek módszertani fejlesztése jelentik. Csak az itt szerzett alapos tapasztalatok után lehet megkezdeni az emberi sejtvonalakkal való hasonló vizsgálatokat. Ugyanakkor folytatni kell a felnőtt szervezet szöveti őssejtjeinek azonosítását és kutatását, bár ez egyelőre igen bonyolult feladat. Ezt azonban először itt is állatkísérletekkel kell igazolni, hogy ezek a sejtek valóban használhatók, s használhatóságukat több generáción keresztül kell tesztelni.

S. T.

A témához kapcsolódó oldalak

  • Átkelés az embrionális Rubiconon - eltérő hazai vélemények az embriók felhasználásáról
    2001.07.21. Amerikai kutatók először állítottak elő embriókat tisztán kutatási célokra, hogy őssejteket tenyésszenek ki belőlük. A téma vezető hazai szakembereinek véleménye nem minden vonatkozásában egyezik e súlyos etikai kérdéseket felvető, eddig példátlan lépésről. A kutatásokba bekapcsolódók többsége viszont egyelőre csak állatkísérleteket javasolna.
  • z őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete
    A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.