Szklerózis multiplex: az első transzplantációs műtét

Amerikai kutatók a világon elsőként hajtottak végre olyan sejtátültetést ember esetében, amely a szklerózis multiplex gyógyításának kezdő lépése lehet.

A nyilak az idegsejtek nyúlványaira feltekeredő Schwann-sejtekre mutatnak (keresztmetszeti kép)

Yale Orvosi Egyetem

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a beavatkozás a klinikai próbák első fázisának nyitó lépése, ahol az eljárás biztonságosságának megállapítása a fő cél, s egyelőre nem várható komoly javulás a beteg idegrendszerének esetében. Mégis most kezdődött meg az a vizsgálatsorozat, amelynek végső célja az elpusztult velőshüvely-borítás pótlása a betegségben szenvedők agyának idegsejtjeinél.

Az állatkísérletek már igazolták, hogy az agyba beültetett Schwann-sejtek képesek megtapadni az idegszövetben, s megkezdték a velőshüvely-borítás fő alkotóeleme, a mielin termelését.

Az idegszövet

Az idegszövetben két alapvető sejttípus van jelen: az idegsejtek (neuronok) és a támasztósejtek (gliasejtek). A gliasejtek védik és táplálják az idegsejteket, és létrehozzák az idegsejt hosszú nyúlványa, az ún. axon körül a velőshüvelyt. A velőshüvely hasonló szerepet tölt be, mint a fémvezetékek szigetelése: csak ennek jelenlétében vezetődhet megfelelő módon az áram, illetve az idegsejtek esetében az elektromos ingerület. A környéki idegrendszerben az axonok velőshüvelyének kialakításában konkrétan a Schwann-sejtek vesznek részt, amelyek sejthártyája feltekeredik az axonra, s több rétegben beburkolja azt (lásd a képen).

A szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex olyan betegség, amelynek során az axonok körüli velőshüvely-borítás részlegesen elpusztul, így különféle és súlyos idegrendszeri problémák alakulnak ki. A betegség elnevezése a multiplex (többszörös) heges (szklerózis) területektől származik, amelyek a sok demielinizációs (elpusztult velőshüvelyű) foltot érzékeltetik. A szklerózis multiplex idegrendszeri panaszai és tünetei olyan szerteágazók, hogy az orvosok sokszor nem ismerik fel a diagnózist az első tünetek jelentkezésekor.

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban; Merck & Co., Inc; Pro Patiente

A betegség oka ismeretlen, de az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a vírus vagy más antigén rendszerint az élet elején valamilyen módon beindít egy autoimmun folyamatot. Ezután a szervezet valamilyen okból antitesteket kezd termelni saját mielinje ellen; az antitestek gyulladást keltenek, amelyek károsítják a mielinhüvelyt. Részletes információk a Pro Patiente honlapján

Kétlépcsős vírustámadás

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság 2001. májusi beszámolója szerint állatkísérletek során fontos bizonyítékokat találtak arra az elképzelésre, mely szerint a betegséget két lépcsőben bekövetkező vírusfertőzés okozza. Eszerint az első vírustámadás hatására a mielinhez hasonló molekeulák keletkeznek, amelyek ellen az immunrendszer működésbe lép, s bár ezáltal némi velőshüvely-borítás is elpusztul, nem alakul ki a betegség. A második, akár sokkal későbbi fertőzés hatására azonban az immunrendszer ugyanezen része ismét aktivizálódik, s a korábbinál jóval nagyobb intenzitással kezdi pusztítani a mielin-molekulákat. A kísérletek szerint többféle víruskombináció is működőképes lehet, s ez magyarázhatja, miért nem sikerült eddig a szklerózis multiplexet egyetlen kórokozóra visszavezetni.

További tervek

A Yale kutatói a következő hat hónapban rendszeres mintavétellel (biopszia) követik figyelemmel a beavatkozás hatását, azt vizsgálva, megmaradtak-e a beültetett sejtek, s megkezdték-e a mielin termelését. Körülbelül egy hónap múlva újabb két beteg esik át a procedúrán. Biztató eredmények esetén megkezdődhet a klinikai próbák második fázisának előkészítése.

S. T.

A témához kapcsolódó linkek

• Az idegrendszer alkotóelemei
• A szklerózis multiplex
• A szklerózis multiplexhez hasonló tüneteket okozó betegségek
• A szklerózis multiplex és az ideghüvelyek egyéb betegségei