"Mesterséges ujjlenyomattal" a tolvajok ellen

Elképzelhető, hogy hamarosan autókat, ékszereket, festményeket és egyéb értékes tárgyakat egy különleges "ujjlenyomattal", a mesterséges DNS-sel fogjuk majd azonosítani. A kutatók szerint az "új" DNS többek között olyan kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a titoktartás és a megbízhatóság.

Gyakori eset, hogy az egyik parkoló autónak nekicsúszik egy másik, ám a vétkes kocsi gyorsan elszelel és ismeretlen marad. A biológusok most a lakkba kevert mesterséges DNS-sel akarják az autókat megjelölni. Így elegendő a kárt okozó autó lakkjának egyetlen szemcséje, s ezzel mint mesterséges ujjlenyomattal azonosítani lehet a vétkes kocsit - mondja Hilmar Rauhe dortmundi bioinformatikus, az ötlet gazdája.

A természetes DNS az élőlények felépítésének a tervét hordozza, a mesterséges DNS-ben viszont egyéb szöveget, vagy információt is kódolni lehet. Ezt a DNS-t aztán a lakkszemcsékből például terpentinnel ki lehet oldani, a hordozott információ pedig polimeráz láncreakcióval leolvasható.

A módszernek azonban még sok más alkalmazása is lehet. A mesterséges DNS-sel bankjegyeket, előrecsomagolt húst és zöldséget, vagy ipari gyártmányokat is meg lehet jelölni. Segítségével forradalmasítani lehet a minőség és az eredet ellenőrzését. A fejlesztők az ékszerek és festmények eredetiségének ellenőrzésére is alkalmazhatóvá tették a módszert. Elegendő egyetlen lakkcseppet elhelyezni egy festmény sarkában, máris biztosítva van a kép eredetiségének megállapítása.

Ennek során egy trükköt is alkalmaznak, a steganográfiát. A titkos információt milliónyi fölösleges információ közé rejtik el, mint a tűt a szénakazalba. Csak az tudja a kódot megfejteni, aki ismeri a szöveg első betűit, a molekuláris útlevelet: csak ennek ismeretében indul meg a polimeráz láncreakció. Rembrandt vagy Picasso modern követői már előre belekeverhetik a festékbe személyes, titkos DNS-üket, s így mintegy igazolással láthatják el műveiket.

A módszernek ma még megvannak a technikai határai: minél hosszabb a kódolt üzenet, annál hosszabb DNS-lánc kell az elrejtéséhez. Túlságosan hosszú lánc esetén azonban csődöt mond a molekuláris leolvasó berendezés, ezért a módszer még továbbfejlesztésre szorul.