Utolérték a Cerest<br/>

Robert S. McMillan egy minden korábbinál nagyobb, a Ceres méretével vetekedő kisbolygót talált a Kuiper-övben. Azóta megszülettek az első pontos méretbecslések, az égitest képét megtalálták számos Palomar Sky Survey lemezen, és 2001. januárjában, 200 évvel a Ceres felfedezése után ez az égitest kapta a 20 000-es sorszámot.

Sárneczky Krisztián cikke a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor című folyóiratából

Az álkisbolygó az első POSS 1955. október
23-ai lemezén

December végén, egy hónapnyi pályaív alapján két német amatőr, Andre Knöfel és Reiner Stoss számos digitalizált Palomar Sky Survey (POSS) lemezen megtalálta az aszteroida nyomát. Először két közeli időpontban, 1997. január 10-én és 1996. október 10-én készült POSS lemezen, majd az így kapott pontosabb pálya alapján egy-egy 1996. február 15-ei és január 14-ei expozíción is azonosították. Ezután már nem volt nehéz megtalálni egy 1990. október 23-ai lemezen sem, ám az igazi szenzációt az jelentette, hogy az első POSS egyik 1955. október 23-ai és 1954. november 24-ei felvételén (ami a Cet csillagkép egyik szegletéről készült) is sikerült megtalálni. Így 53 fokos pályaív állt a pályaszámítók rendelkezésére, mely alapján a pálya fél nagytengelyét 43,272 Cs.E.-nek, a perihéliumtávolságot pedig 40,870 Cs.E.-nek számították. Jelenleg 43 Cs.E.-re van Napunktól és már 1936 óta távolodik tőle. Mivel keringési ideje 285 év, még 78 évig ezt fogja tenni.

A 2000 WR106 az MTA CSKI 60/90/180-as Schmidt-teleszkópjával (+Photometrics AT200-as CCD) 2000. december 29-én és 31-én. A felvételeket Sárneczky Krisztián, Kiss László és Nagy Richárd készítette

December 30-án és 31-én David Jewitt és Hervé Aussel a Mauna Keán felállított 15 méteres James Clerk Maxwell teleszkóppal szubmilliméteres hullámhosszon is észlelte, amit a szimultán látható tartománybéli fotometriákkal összevetve kiszámíthatták az égitest albedóját, mely 7 (+3, -1,5) %-nak adódott. Ezek alapján átmérője 900 (+100, -150) km, ami fele a Plútóénak és megegyezik a Ceres, illetve a Charon méretével.

A sok szerencsés véletlennek és néhány ember gyors munkájának köszönhetően, alig másfél hónappal a felfedezés után az égitest megkaphatta a 20 000-es sorszámot. Másfél éve, amikor a 10 000-es kiosztása volt napirenden, a csillagászok még leszavazták, hogy a Plútó kapja meg ezt a sorszámot. Akkor úgy gondolták, talán majd a 20 000-est. A kisbolygók számának hihetetlen gyarapodása miatt nem telt el elég idő, hogy újra fel lehessen vetni a kérdést, de az 50 000, vagy a 100 000 kerekebb szám, mint a 20 000...

(MPEC 2000-X02, 2000-Y45, IAUC 7554 - SRY)

Ajánló:

Korábban:

2001. február 17. A NEAR-Shoemaker az első űrszonda, amely pályára állt egy aszteroida körül, sőt le is ereszkedett annak felszínére. Az [origo] dossziéjában a küldetésről és előzményeiről, a tudományos eredményekről, illetve a végső manőverről, az Eros kisbolygóra történő leszállásról olvashatnak képes beszámolókat. 2000. május 2. Utoljára 1982-ben fedezett fel magyar csillagász kisbolygót. A hosszú csendet két fiatal kutató törte meg: Sárneczky Krisztián az ELTE Természetföldrajzi tanszékének hallgatója és dr. Kiss László, a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, aki a felfedezés idején még doktorandusz volt. Az eredmény hátteréről Sárneczky Krisztiánnal készült interjú.