50 éves a KFKI<br/>

1950 szeptemberében alapították a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetét (KFKI), mely - annak ellenére, hogy hivatalosan már nem létezik - mind a mai napig a legnagyobb magyar kutatóintézetnek számít.

Hazánk vezetoi a negyvenes évek második felében felismerték a természettudományok, különösen a fizika jelentoségét, és létrehozták a Központi Fizikai Kutatóintézetet. Néhány évvel az elso atombomba után a hidegháborús légkörben fontosnak tartották, hogy az ország legyen felkészülve legalább a sugárzások mérésére, és ismerje azok hatásait. Ezért lettek az induló intézmény részei az atomfizikai, radiológiai és kozmikus sugárzási osztályok. Az itt folyó tevékenység azonban már ekkor is sokrétu volt. Szilárdtest-fizikai, optikai, anyagtudományi, késobb urkutatási és a mikroelektronikai csoportok muködtek. Ez annál is inkább nagy szó, mivel az ötvenes években, ha valaki a KFKI-ban valamilyen kutatást akart végezni, akkor - kis túlzással - szinte valamennyi eszközt magának kellett megterveznie és megépítenie. A kényszer több területen késobb is fennállt, mivel a hazai ipar nem volt képes csúcstechnikai igényeket kielégíteni, a nyugati importhoz pedig vagy nem volt deviza, vagy a behozatal volt embargós.

Megoldásként létrehozták azokat a fejleszto részlegeket, melyek termékei késobb nemcsak belso igényeket elégített ki, hanem az ipar is jó néhányat átvett belolük. Az eredményeket szabadalmaztatták is, a KFKI-t az itthoni listákon rendszerint csak egy gyógyszergyár elozte meg.

Nem csak a gyakorlati, hanem az elméleti témák is változatosak voltak (és azok ma is) az intézetben: a relativitáselmélettol a kvantum-színdinamikán át a szuperfolyékonyságig terjednek. Mindezekhez persze ismerni és alkalmazni kellett más tudományágak vívmányait, felhasználásukhoz pedig az elektronikát, késobb a számítástechnikát.

A tudományos kutatások azonban már évszázadok óta nem nélkülözhetik a nemzetközi kapcsolatokat. Mint ahogy hazánk elmúlt évtizedeiben minden területen, úgy a KFKI történetének jó részében is meghatározóak voltak a magyar-szovjet együttmuködések. Ez a kijelentés sokak számára pejoratívnak tunhet, de ebben az esetben nem az, mivel nem politikáról, hanem tudományról van szó. A KFKI-ban folyó kutatások számára nagyon hasznos volt, ráadásul a nyugati kapcsolatok - például az atomfizika és az urkutatás terén - éppen a szovjet félen keresztül indultak meg

A KFKI munkatársai ma már a világ minden részén szívesen látott vendégek, elismert szakemberek. Ma is sok olyan kutató dolgozik például a NASA-nál és más helyeken, akik itt kezdték pályafutásukat. Sok magyar szakember töltött és tölt be vezeto tisztséget nemzetközi tudományos testületekben, külföldi és nemzetközi folyóiratok szerkesztobizottságában.

A KFKI-ban muvelt tudományok minden részterületén született néhány világviszonylatban is kiemelkedo magyar eredmény. Ezek közül csak a Halley-üstökös 1986-os vizsgálatát és a Pille nevu dózismérot emelnénk ki. Utóbbit 1980-ban használták eloször Farkas Bertalan urrepülésekor. Továbbfejlesztett változata a most épülo Nemzetközi Urállomás szolgálati berendezése lesz. Az alkalmazott kutatásokban a nukleáris technikák meghonosítása nevezheto sikertörténetnek. A Paksi Atomeromu blokkjainak létesítésében komoly elokészíto szerepe volt a KFKI szakembereinek.

Az alapkutatások mellett mindig nagy hangsúlyt fektettek az elért eredmények hasznosítására. A hetvenes-nyolcvanas években például sorozatban építették a saját tervezésu számítógépeket. A 80-as évek végére azonban kényszerítové vált a bevételek növelése, ami az intézet jelentos átalakításhoz vezetett. A hivatalosan megszunt KFKI utódaként öt önálló akadémiai intézet jött létre. Ma a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a Muszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet, az Atomenergia Kutatóintézet, valamint az Izotóp- és Felületkémiai Intézet muködik a korábbi telephelyen. A korábbi elnevezés azonban nemzetközi viszonylatban is annyira beleivódott a köztudatba, hogy az "új" intézetek neve elott továbbra is szerepel a rövidítés.

A változások után az alapveto tudományos kutatási irányok megmaradtak, és az intézetekben továbbra is azok dolgoznak, akik korábban is meghatározó tudományos kutatók voltak. Az itt dolgozó szakemberek erkölcsi elismerése lényegében megvan, hiszen a tudományos életben és a közvéleményben is megbecsült személyeknek számítanak. Anyagi elismertségüket nem részleteznénk, de talán elég, ha annyit mondunk, közalkalmazotti bérrendszer szerint kapják fizetésüket.

Mivel ma már hivatalosan nem létezik a KFKI, így különösebb születésnapi megemlékezést sem rendeztek. A Magyar Tudomány Napjára azonban megjelent dr. Jéki László fizikus könyve az intézet történetérol az MTA kiadásában. Cikkünk anyagát is ebbol merítettük a szerzo segítségével és hozzájárulásával.

T. Z.

Ajánló: