Kémiai Nobel-díj: áramot vezető műanyagok<br/>

Alan Heeger és Alan MacDiarmid amerikai tudósok valamint a japán Sirakava Hideki kapta az idei kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia keddi bejelentése szerint a három tudós az elektromos áram vezetésére képes műanyagok felfedezéséért és kifejlesztéséért kapta meg a világ legrangosabb tudományos kitüntetését. Magyarországon is "jó iskolája" működik az áramvezető polimerek tudományágának.

A közönséges műanyagok nem vezetik az áramot, ezért gyakran használják huzalok szigetelésére őket. Ha azonban különleges műanyagokat célzottan atomokkal szennyeznek, képessé válnak elektronok - és ezzel áram - továbbítására.

Herbert Kroemer (balra) és Alan Heeger a Nobel-díj bejelentését követő sajtókonferencián a Kalifornia Egyetemen

Az elektromos áram vezetésére alkalmas műanyagok a gyakorlatban jól használhatók fényképezésre használt filmek gyártásánál, elektromos sugárzás elleni számítógépes képernyővédőknél, napelemeknél, mobiltelefon-kijelzőknél, valamint kisméretű televíziós képernyők előállításánál.

Alan Heeger 64 éves és a Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem kutatója. Az új-zélandi születésű 73 éves Alan MacDiarmid a Pennsylvania Egyetemen tevékenykedik, Sirakava Hideki, aki 64 esztendős, és akinek személyében 1987 óta most először kapott japán ember tudományos Nobel-díjat, a Cukubai Egyetem tudósa. Heeger, MacDiarmid és Sirakava az 1970-es évek végén kifejlesztették a vezetőképes polimereket, amelyek a vegyészek és fizikusok fontos kutatási területévé váltak.

Sirakava véletlenül állította elő az első vezetőképes műanyagot azáltal, hogy tévedésből egy vegyszer ezerszeresét adta egy vegyülethez, majd egy szeminárium kávészünetében véletlenül elegyedett beszélgetésbe MacDiarmiddal, elindítva hármójuk együttműködését.

A kémiai Nobel-díj ebben az évben összesen 9 millió svéd korona pénzjutalommal jár. A kitüntetéseket a hagyományok szerint december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Magyarországon is kutatják a polimereket

Magyarországon is "jó iskolája" működik az áramvezető polimerek tudományágának, amelynek területén az idei kémiai Nobel-díjjal kitüntetett két amerikai és a japán tudós tevékenykedik - derül ki az AFP jelentéséből.

A francia hírügynökség rámutat, hogy már évek óta a "polimerek korában" élünk: a polietilén szemetesvödörtől a műanyag italospalackokig a hétköznapi használati tárgyak végtelen sokasága készül polimerekből. Alig van olyan ruházati cikk, amely ne tartalmazna polimer műanyagot, és az egyik legáltalánosabb alkalmazása az elektromos kábelek szigetelő burkolása.

A Nobel-díjjal kitüntetett három tudós "forradalmi előrelépést" tett azáltal, hogy felfedezte: bizonyos változtatásokkal az elektromos kábelek szigetelésére használt polimerek maguk is az elektromosság vezetőivé válhatnak. A polimerek olyan makromolekulák, amelyeknek felépítésében egy- vagy többféle, szabályosan ismétlődő szerkezeti egység vesz részt, és lehetnek lineáris vagy térhálós szerkezetűek.

Hogy egy polimer vezesse az áramot, atommagjai között felváltva kell létrejönnie szimpla és dupla összekapcsolódásnak, és "doppingolni" is kell, ami elektronok elvételét vagy hozzáadását jelenti. A hozzáadott elektronok végighaladnak a molekulán, amely így áramvezetővé válik. Ennek gyakorlati megvalósításán számos vegyész dolgozott, de csak a japán Sirakava Hidekinek sikerült az áttörés a 70-es években. A japán felfedezést az amerikai Alan MacDiarmid, majd Alan Heeger fejlesztette tovább. A három kutató ma különböző intézetekben dolgozik, de hajdan egy kutatói stábot alkottak Philadelphiában.

Mint több más esetben is, az idei kémiai Nobel-díj valójában a témával foglalkozó teljes nemzetközi tudományos közösségnek is szól - állapította meg az AFP, rámutatva, hogy számos országban kutatják a polimereket, közte Franciaországban, Németországban és Svájcban is, és "jó iskolája" működik a tudományágnak Kelet-Európában is, főleg Oroszországban és Magyarországon.

(MTI)

Ajánló:

További információk idegen nyelven.