Pillantás a Rák-köd szívébe<br/>

A Hubble-űrtávcső több felvételéből összeállított kép minden eddiginél nagyobb részletességgel tárja fel a Rák-köd belső szerkezetének finom részleteit.

Kr.u. 1054-ben kínai csillagászok egy bámulatosan fényes új csillagot fedeztek fel az égen, amely több héten át a nappali égbolton is látható volt. Ma e "vendégcsillag" helyén a Rák-köd látható. A mintegy 6500 fényévre fekvő fényes felhő egy a Napnál tízszer nagyobb tömegű csillag maradványa, amely 1054. július 4-én szupernóva-robbanásban fejezte be életét.

A Hubble-űrtávcső több felvételéből összeállított kép minden eddiginél nagyobb részletességgel tárja fel a Rák-köd belső szerkezetének finom részleteit. A képeket a Hubble széles látószögű/bolygófényképező kamerája készítette, öt különféle színszűrővel, még 1995-ben. Különleges képalkotó eljárással ezekből állították össze az itt látható hamis színezésű, absztrakt festményre emlékeztető képet, amely a robbanás helyéről még most is mintegy 5 millió kilométeres óránkénti sebességgel kifelé táguló gáz szakadozott foszlányait mutatja.

A csillag magja a robbanást pulzárként élte túl, amely egy sebesen pörgő, másodpercenként harmincszor körbeforduló neutroncsillag. (A kép középpontjától balra fent látható két közepesen fényes csillag közül az alsó objektum.) A pulzár felmelegíti a közelében levő gázfelhőt, amely ennek hatására kékes-zöldes, kísérteties fényben izzik. A pókhálószerű, színpompás szövedéket a csillag ledobott külső rétegeinek anyaga alkotja. A látvány kissé csalóka, mert a valóságban a zöldessárga gázfoszlányok (a kép alsó részén) távolabb vannak a középpontból, s ma is óránként 500 kilométeres sebességgel közelednek felénk. A kép felső részén látható rózsaszínű és narancssárga foszlányok a pulzár mögött vannak, s nagyjából ugyanekkora sebességgel távolodnak tőlünk.

A képen eltérő színek jelölik a táguló gázban levő különféle elemeket: például a hidrogént narancs, a nitrogént vörös, a ként rózsaszín, az oxigént zöld jelzi. Az árnyalatok hőmérséklet-, sűrűség- és összetétel-változásokat fejeznek ki. Ezek a csillag belsejében előállított elemek idővel majd új csillagokba és bolygókba épülnek be, ugyanúgy, ahogy Naprendszerünk és egész élővilágunk fő alkotóelemeit is évmilliárdokkal ezelőtt felrobbant hasonló csillagok termelték meg.

Kép: NASA és a Hubble Heritage Team (STScI/AURA)

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a Space Telescope Science Institute (Űrtávcső Tudományos Intézet) honlapján. Utazás a köd területére (animáció, 12MB QuickTime). A Chandra röntgenműhold eddig soha nem látott képeket készített a Rák-köd központi tartományáról (magyar nyelvű anyag).

Korábban:

Tíz évvel ezelőtt, 1990. április 24-én startolt a Discovery-űrrepülőgép, fedélzetén a Hubble-űrtávcsővel. Azon a floridai reggelen új nap virradt a csillagászatra is: az aranykor első napja. A start utáni napon a legénység útjára engedte a teleszkópot, s az Univerzum már soha többé nem festett úgy, mint azelőtt: a Hubble forradalmasította a csillagászatot.