Veszélyben a világ talajai - globális felmérés<br/>

A Nemzetközi Élelmezésügyi Kutatóintézet tudósai műholdak, térképek és más adatforrások vizsgálatával kimutatták, hogy a Föld mezőgazdasági területeinek 40%-a súlyosan degradálódott állapotban van.

A talajromlás mértéke sajnos már akkora, hogy a termelésben hasznosított területek 16%-án jelentős csökkenés következett be a termőképességben. Azon kívül, hogy a természeti kár is hatalmas, ennek gazdasági-társadalmi hatásai sokkal nagyobbak a fejlődő országokban, mint a gazdag államokban.

A kutatások eredményei szerint Közép-Amerika termőterületének 75%-a erősen csökkent termőképességű, míg Afrika esetében 20%, Ázsiáéban pedig 11% ez az arány. A talajromlás okai igen sokrétűek, s a következőképpen foglalhatók össze.

1. Az erózió kétharmada vízerózió, a fennmaradó rész pedig a szél hatása. Becslések szerint kb. 16-szor gyorsabban pusztul a talaj, mint amilyen ütemben képződik. Ide kívánkozik egy megdöbbentő adat: 2,5 cm talaj képződéséhez 200-1000 évre van szükség!

2. A talajművelés tömörödést idéz elő a talaj felső részében.

3. A többszöri vetés hatására lényegesen csökken a tápanyagok mennyisége, ami pótlást igényel. Ezt azonban a szegény országok földművesei ritkán engedhetik meg maguknak.

4. Az öntözött területeken a nem megfelelő vízgazdálkodás is nagy problémákat okozhat: a helytelen öntözés a talaj sótartalmának növekedéséhez, szikesedéshez vezet, amely néhol olyan mértékűvé is válhat, hogy az gyakorlatilag megmérgezi a talajt. Az öntözött termőterületek 10-15%-a minősíthető ilyennek.

Az egyre több rossz minőségű talaj kialakulása veszélyezteti bolygónk népességének élelmiszerrel való ellátását. Természetesen ehhez hozzáadódik az is, hogy a becslések szerint 2020-ra legalább másfélmilliárd fővel gyarapodik az emberiség létszáma.

"Ha a termőterületek talajainak romlása nehezen visszafordítható és kezelhető feladat, akkor a termékenységet kellene emelni"- véli dr. Per Pinstrup Andersen, az intézet vezetője. "Ennek érdekében lehetővé kellene tenni, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók hozzájussanak a szárazságtűrő és a rovarkárnak jobban ellenálló vetőmagokhoz. Sokkal ésszerűbben kell majd a jövőben felhasználnunk a természeti erőforrásainkat, mint ahogy azt a múltban tettük. A vízért folytatott harc szintén veszélyezteti az élelmiszer-termelést, ezért oda kellene összpontosítani az öntözést, ahol a legnagyobb szükség van rá, és nem lenne szabad pazarolni."

A helyzet azért nem ennyire rossz: a kutatók szerint vannak olyan termelési technikák, amelyek használatával minimálisra csökkenthető a művelésből és erózióból adódó talajkárosodás. Ezekkel lassítható és akár meg is állítható ez a negatív folyamat, ahogy azt remélik Marokkóban, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Dél-Amerikában.

A korszerű számítógépes Földrajzi Információs Rendszerek (GIS) pedig lehetőséget nyújtanak olyan térképek készítéséhez, amelyekből kiderül, hol lehet a legnagyobb hozamot elérni úgy, hogy az a legkisebb környezeti kárral járjon.

Vas Ottó

Ajánló:

A Nemzetközi Élelmezésügyi Kutatóintézet angol nyelvű cikke, további információkkal és ábrákkal. Nemzetközi Élelmezésügyi Kutatóintézet. Hazai adatok a kedvezőtlen adottságú talajokról. Alapvető információk magyar nyelven. Talajerózió - tények, térképek, adatok, táblázatok.