Minták a "pokolból" - a világ legmélyebb kőzetei<br/>

A queenslandi egyetem kutatói fedezték fel az eddigi legmélyebbről származó köpenykőzeteket, amelyek a Föld felszíne alatt 400 és 670 kilométer között képződtek.

A kőzettannal foglalkozó geológusok a tekintélyes nemzetközi folyóiratban, a Science magazinban publikálták kutatási eredményeiket. Vizsgálataikat a Salamon-szigetekhez tartozó Malaita-szigeten végezték. Az új eredmények azért nagyon fontosak, mert segítenek megérteni az alsó és felső köpeny közötti átmeneti zóna eredetét és természetét. Bolygónknak erről a részéről eddig csak a földrengéshullámok visszaverődése, a gyémántban lévő apró ásványzárványok, valamint kísérleti szimulációk alapján tudtunk információkat szerezni.

A most felfedezett kőzetek változatos, nagy nyomáson keletkezett ásványokat tartalmaznak. Ezek közé tartozik például a majorit, egy szilíciumban gazdag gránát-változat, amely kizárólag 10-22 Gpa nyomáson képződik. Jelenlegi ismereteink szerint ilyen nyomásértékek a Föld felszíne alatti 400-670 kilométeres mélységintervallumban vannak, a földköpeny alsó és felső része közötti átmeneti zónában. Néhány minta a majorit mellett apró gyémántszemcséket is tartalmazott.

A kőzetek lelőhelye, a Malaita-sziget Pápua-Új-Guineától keletre fekszik. A geológusok már legalább 20 éve tudják, hogy 34 millió évvel ezelőtt a mélyből fakadó vulkáni kürtők törték át a 90-120 millió éves, mélybe süllyedt vulkáni lávákat, amelyeket Jáva-platóként ismernek a Csendes-óceán középső részén. A csendes-óceáni lemez által szállított plató végül 15-20 millió évvel ezelőtt nekiütközött az indo-ausztráliai lemeznek, ennek következtében született meg a Malaita-sziget. A nyugati irányba való sodródás közben a platót számos kürtő átmetszette. Ezek a kürtők hasonlóak a dél-afrikai kimberlit-kürtőkhöz, amelyek gyakran szállítanak több mint 150 kilométer mélységben képződött gyémántot a felszínre.

A kutatók azt tervezik, hogy a következő évben nemzetközi közreműködők segítségével részletesen megvizsgálják ezeknek a rendkívül ritka ásványoknak a kristályszerkezetét. Reményeik szerint a nyomelem- és az izotópkémiai adatok izgalmas új eredményeket fognak szolgáltatni a Föld belsejének kémiai rétegzettségéről.

Dulai Alfréd

Ken Collerson professzor kőzeteinek (felső két kép) és a mikrogyémánt (alsó kép) felvételeit Peter McCutcheon (University of Queensland) bocsátotta az [origo] rendelkezésére.

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a University of Queensland honlapján. A BBC cikke angol nyelven, képekkel. Bolygónk belső szerkezetének magyar nyelvű leírása, kitűnő ábrák kíséretében.