Nagyszerű magyar eredmény az immunológiában

Az immunválasz szabályozásának egy fontos mechanizmusát ismerték fel a Debreceni Egyetemen. Az immunsejtek átprogramozására alapuló felfedezés új utat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában.

Korábbi, független vizsgálatok már utaltak arra, hogy a dendritikus sejtek érése erősen specializált folyamat. A dendritikus sejtben az eltérő feladatokra más-más genetikai mintázat aktiválódik, azaz a feladattól függően más-más gének aktívak. A dendritikus sejtek különféle genetikai programjainak mesterséges aktivációjával tehát elméletileg az immunválaszt lehet "programozni".

Dr. Nagy László molekuláris biológus és kollégái (Debreceni Egyetem) úgy programozták át a dendritikus sejtek genetikai működését, hogy ennek hatására az immunrendszer egy speciális sejttípusának aktiválása (NKT-sejtek) intenzívebbé vált.

Nagy és kollégái megállapították, hogy a PPAR-gamma nevű ún. transzkripciós faktor (azaz más gének "ki- és bekapcsolását" szabályozó faktor) a dendritikus sejtekben is termelődik. Ezt követően az egyébként már forgalomban lévő rosiglitazone nevű hatóanyagot használták fel arra, hogy a PPAR-gamma aktivitását megnöveljék. A PPAR-gamma megnövekedett aktivitásának hatására a dendritikus sejtek felszínén megnőtt a CD1d jelzésű molekulák mennyisége, és erre specifikusan az NKT-sejtek képesek reagálni. Vagyis ez azt jelenti, hogy a beavatkozásnak köszönhetően az éretlen dendritikus sejtek nagyobb arányban fejlődtek olyan érett sejtekké, amelyek specifikusan az NKT-sejteket aktiválják.

Az így fejlődő dendritikus és az NKT-sejtek az immunválasz toleranciáját erősítik a szervezetben, ami csökkenti az autoimmun betegségek kialakulásának lehetőségét. Egereken végzett kísérletekből már korábban kiderült, hogy a CD1d molekulák hiánya fokozottabb esélyt jelent autoimmun betegségekre - az átprogramozás tehát ez ellen hathat - mondta el dr. Nagy László az [origo]-nak.

A kutató hangsúlyozta: a jelenlegi vizsgálatok egyelőre csak laboratóriumban tenyésztett emberi eredetű sejtvonalakra korlátozódtak, de munkatársaival már megkezdték az állatkísérleteket is, egereken tesztelve az általuk felfedezett mechanizmust. A kutatók által használt hatóanyag egyébként már használatban van az Egyesült Államokban, sőt speciális engedéllyel Magyarországon is hozzáférhető (2. típusú cukorbetegség esetében növelik vele a betegek inzulinérzékenységét). Nagy és kollégái javaslata szerint ezekben a páciensekben a NKT-sejtek aktivitásának változását lehetne vizsgálni, amiből kiderülne, hogy természetes környezetben is működik-e a hatás. Nagy László elmondta: Debrecenben néhány tíz betegen már megkezdték ezeket a megfigyeléseket.