Autistafarm nyílik Karácsondon

Autistafarm alapításáról kötöttek szerződést szerdán Karácsondon a Kapisztrán Szent Ferencről elnevezett rend és a község önkormányzata.

Az autizmus az agyi működés súlyos, alapvető fejlődésterületeket érintő, egész életen át tartó zavara. A betegség szociális viselkedésben, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában jelentkezik. Az autizmusban szenvedők folyamatosan kompenzációt igényelnek. Számukra alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak, szándékainak, vágyainak vagy érzelmeinek felismerése, és nem képesek mások viselkedésének értelmezésére, így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. Az autisták mintegy 95 százaléka egész életén át alkalmatlan marad az önálló életvezetésre.

A betegségről először Itard francia orvos a 18. század végén adott leírást, de az állapotot nem különítette el, és nem is adott nevet neki.

Egymástól függetlenül Kanner amerikai pszichiáter 1943-ban, Asperger bécsi pszichiáter pedig 1944-ben írta le az autizmust, s annak két csoportját: a súlyosabb változatot, amely Kanner-szindrómaként és az enyhébb változatot, amely Asperger-szindrómaként vált ismertté.

Az autizmuskutatás a 60-as évektől ugrásszerűen fejlődött, akkor kezdődött az érdekképviselet, érdekvédelem és a különböző szolgáltatások megszervezése is. Elsőként Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban fejlődött, s ennek nyomán a világ ismerete és nézete is sokat változott a betegségről. Ma már a betegségről mint organikus-genetikus eredetű zavarról gondolkodnak, amely megjelenhet nagyon súlyos és egészen enyhe formában is, de gyakran vezet fogyatékos állapothoz. Becslések szerint emberek két-három ezrelékénél tapasztalható speciális fejlődési rendellenesség.

Az Esőember című amerikai film az átlagember számára is világszerte ismertté tette e különös betegséget, amelynek kialakulásáról többféle nézet is van. Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítania két géncsoportot, amelyek a jelek szerint komoly szerepet játszanak az autizmus kialakulásában.

A tudósok egy olyan hipotézissel is előálltak, miszerint az autizmusnál szerepet játszik a szervezet immunrendszerének hibás működése, önpusztítóvá válása. A gyomorban folyamatosan jelen vannak a szervezet belső védelmi rendszeréhez tartozó, de a saját szervezetet is megtámadó antitestek és fehérjék. Márpedig ismert, hogy az autisták gyakran küszködnek gyomorbántalmakkal és légzőszervi megbetegedésekkel, s már korábban is gyanították, hogy a szokásosnál kevesebb T-limfocitával (az immunrendszer által mozgósított védősejttel), ellenben abnormálisan sok speciális, a saját szervezetet is megtámadó antitesttel rendelkeznek.