Szklerózis: a szervezet polgárháborúja

Vágólapra másolva!
Nyugat-Európában minden ezredik ember szenved szklerózis multiplexben. Ez a degeneratív betegség világszerte mintegy kétmillió embert érint.
Vágólapra másolva!

A közúti balesetek után ez a kór a második leggyakoribb, korlátozottságot előidéző ok a fiatal felnőttek között. Sűrűn fordul elő a 20 és 40 év közötti nőknél, előrehaladása pedig szinte megjósolhatatlan.

Az érintett testrészektől függően a betegség súlyosan rontja a látást, az egyensúlyérzékelést, a járást és a tapintást. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek néha látványos, de sajnos nem végleges javulást eredményeznek. Egy dán kutatócsoport a természet egyik gyakori jelensége, a mimikri kapcsán jutott közelebb a betegség okainak megfejtéséhez: különös hasonlóságot mutattak ki egy vírus és az emberi idegrendszer egyik alapvető molekulája között.

Hogyan és miért omlik össze a szklerózis multiplexben szenvedők immunrendszere? - tette fel a kérdést Lars Fugger. Lars Fugger hasonlata szerint az immunrendszer hadseregként harcol a betolakodó ellenséggel, pl. egy vírussal. Normális esetben különbséget tud tenni az ellenség és saját polgárai között. Szklerózisban azonban polgárháborúra emlékeztet a helyzet: az immunrendszer nem tudja megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és megtámadja az agyat mint egy betolakodó vírust. Az emberi testben zajló polgárháború következményeit láthatóvá is tehetjük. A megtámadott agyterületek működésképtelenné válnak, ez jelzi a betegség jelenlétét. Az érintett területek sötét lyukként tűnnek föl, mutatván a szövetek roncsolódását.

A szklerózis multiplex akkor jelentkezik, amikor az agy már nem képes kommunikálni a test többi részével. Normális esetben az agyi impulzusok az idegszálakon futnak, melyeket zsírszövetekből álló burok szigetel. Az idegeket a mielin nevű zsírszövet-burok úgy védi, mint a kábelt a szigetelése. A szklerózis multiplexben az történik, hogy a szigetelést, a zsírburkot az immunrendszer megtámadja, egyenesen a mielinbe hatolva. Genetikai tényezőkön kívül vírusfertőzés is elősegíti a betegség kifejlődését. Például az Epstein-Barr vírus, amely a mononukleózist, az egyszerű érintkezés útján terjedő fertőző betegséget okozza.

Lars Fugger létrehozott egy kísérleti állatmodellt, hogy a vírus szerepét a szklerózis multiplex kialakulásában tanulmányozhassák. Ebbe az egérbe szklerózisos beteg génjeit ültették át. Az egér ugyanolyan központi idegrendszeri tüneteket és elváltozásokat mutat, mint az ember. A kutatók a génmódosított egerekbe a betegek által termelt antitesteket juttatták be. Az antitestek az agy egyes részein elszíneződésként láthatóak a festési eljárás után. Ezzel a kísérlettel azonosították a betegség által érintett agyterületeket.

Lars Fugger eredményei szerint a vírus aktiválja a T-sejteket, amelyek aztán megtámadják a központi idegrendszer sejtjeit, mert egyszerűen nem tudják megkülönböztetni a vírustól. Ezzel egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy e kór gyógyítható legyen valaha. Ezért az eredményéért kapta az Európai Bizottság javaslata alapján a 2002-es Descartes-díjat a Lars Fugger dán tudós által vezetett kutatócsoport.

Delta

mtv, vasárnap, 12.50