Az orosz visszakozás mindenesetre bizonyosan nem érte váratlanul a téma nemzetközi szakembereit. Mint arról korábban hírt adtunk, környezetvédő szervezetek, köztük a WWF és a Greenpeace már februárban rámutattak, ha az orosz duma tavasszal nem szavazza meg a kiotói megállapodást, akkor a közelgő törvényhozási választások, majd a 2004-es orosz elnökválasztás miatt az orosz ratifikálás és vele a kiotói mgállapodás életbe lépése akár egyéves késedelmet is szenvedhet.
Ami a nemzeti érdekre való hivatkozást illeti, az orosz lépés korántsem példátlan: korábban az Amerikai Egyesült Államok elnöke hasonló érvekre alapozva utasította el a kiotói protokoll ratifikálást. George W. Bush már hivatali ideje elején jelezte: hazája nem ratifikálja a jegyzőkönyvet, mert az hátrányos helyzetbe hozza az amerikai gazdaságot, munkahelyeket szüntetne meg, s amerikai vélekedés szerint "igazságtalan" is, hiszen csak a fejlett ipari államokat kötelezi káros gázkibocsátásuk csökkentésére.
Oroszország a világ üvegházhatást fokozó gázkibocsátásának 17 százalékát, az USA 25 százalékát képviseli.
Domokos Katalin