Kilencven éve született Erdős Pál matematikus

Vágólapra másolva!
Erdős Pál meghatározó mértékben hozzájárult a matematika művészetének, de a hasznosíthatóság fejlődéséhez is. Valójában számítógépes szoftvereket készített jóval azelőtt, hogy a komputert feltalálták volna, de ezt ő és mások is csak később ismerték fel.
Vágólapra másolva!
Forrás: ELTE
Erdős Pál (1913-1996)

"Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér. Kivéve a matematikát."

Kilencven éve, 1913. március 26-án született Budapesten Erdős Pál Kossuth- és állami díjas matematikus. Szülei matematikatanárok voltak, tevékenységének első terepe a Középiskolai Matematikai Lapok voltak. 1934-ben a Cambridge-i Trinity College-ban doktorált, végleg az erősödő antiszemitizmus miatt hagyta el hazáját, 1938-ban. A kor nagy tudósainak meghívására az Egyesült Államokba ment. Ettől kezdve - kisebb megszakításokkal - külföldön élt, de nem volt állandó munkahelye, sem lakhelye: sem lakásban, sem városban, sem országban, még egy kontinensen sem bírta sokáig.

Két bőrönddel járta a világot, az egyikben ruháit tartotta, a másikban matematikai iratait. Angliában éppen úgy otthon érezte magát, mint az Egyesült Államokban, vagy hazájában, Budapesten, a magyar matematika utazó nagykövetének nevezték.

Nemcsak matematikai felfedezéseivel, hanem lebilincselően ösztönző egyéniségével is jelentősen előmozdította a matematika fejlődését a legkülönbözőbb területeken. Számelmélettel, halmazelmélettel és valószínűség-számítással foglalkozott. Számelméleti kutatásaival ún. magyar iskolát teremtett. Gráfelméleti munkáit a kommunikációs hálózatok tervezésénél használják, Rényi Alfréddel a hatvanas években dolgozta ki a véletlen gráfok elméletét.

Élete során több mint másfélezer publikációt jelentetett meg, 500 cikk társszerzője volt, sok ötletét csak kiadta kollégáinak, hogy írják meg. A fiatal matematikusoknak feladatokat adott, amelyek megoldását pár száz dollárral jutalmazta - így osztogatta szét jövedelmét. "A magántulajdon nyűg" - hirdette. Életében ő volt a kombinatorikus módszer alkalmazásának legnagyobb egyénisége.

Eredményei közül a prímszámtétel elemi bizonyítását, halmazelméleti munkásságát, és a valószínűség-számítás számelméleti és kombinatorikai alkalmazását tartotta említésre méltónak. 1983-ban megkapta a legmagasabb nemzetközi matematikai elismerést, a Nobel-díjjal egyenértékűnek tekintett Wolf-díjat. Munkásságáért több külföldi tudományos akadémia választotta tiszteletbeli tagjává. Tizenöt egyetemnek volt a díszdoktora. 1989-ben lett a brit Royal Society tagja, 1991-ben avatta díszdoktorává a Cambridge-i egyetem.

Azok az ipari, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások és tudományos kutatások, amelyek számítógépes programok révén a valószínűség-számítás és a kombinatorika eredményeit alkalmazzák a világon, Erdős eredményei nélkül nem jutottak volna oda, hol ma tartanak. Erdős a róla terjedő legendák szerint átlagosan egy hétnél többet nem töltött egyetlen városban, országban sem. De nemcsak tudományos problémákat fedezett fel világjárása közben, hanem embereket is. Több tucat élenjáró matematikust fedezett fel, és több mint 300 szerzőtársa volt. Rajongói kidolgozták az Erdős-féle számot, amely Erdősnél 0, 1 annál, akivel közösen publikált, 2 annál, aki az 1-es számmal rendelkezővel írt valamit közösen, stb. Napi 19 órát volt képes dolgozni, menet közben vagy repülőgépen ülve, fejben is alkotott. "Istennek van egy könyve, amelyben minden tétel és a legjobb bizonyítások benne vannak. Ha nem is hiszel Istenben, a Könyvben hinned kell! Talán az Isten maga a Könyv." - hirdette.

"Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér. Kivéve a matematikát" - vélekedett. Ezt is ő mondta: "A matematikus olyan gép, amely a kávét tételekké alakítja."

A sors magányra kényszerítette: nővérei fiatalkorban meghaltak, családja többi tagjával a nácik végeztek. Sosem nősült meg, nem maradt utána semmi, csak emberi nagysága. A bolygó zsidó reinkarnációjának tekintették. Egyéniségét Leonhard Euler 18. századi svájci matematikushoz is hasonlították, termékenysége és sokoldalúsága miatt. 1996. szeptember 20-án halt meg Varsóban. Pesten, a Rákoskeresztúri Zsidó Temetőben temették el.