A lelet kész aranybánya a paleontológusok számára, mivel a megkövült csontvázat szinte egyedülálló módon lágy szövetek - bőr, pikkely, izomrost - borítják, sőt, Leonardo gyomrának tartalmából az is kiderült, mit lakmározott utoljára. A lágy szövetek ilyen bősége hatalmas kincset jelent a kutatók számára.
Leonardo egyike a legnagyobb épségben fennmaradt Brachylophosaurus fosszíliáknak, s az első még nem kifejlett példány. Mi több, ő a negyedik olyan feltárt dinoszaurusz a világon, amely a konzerválódott puha szövetek miatt múmiának nevezhető.
Az előző három dínó múmiát még a 20. század elején tárták föl, amikor az ásatási és konzerválási módszerek lényegesen kezdetlegesebb szinten álltak.
"Az akkori paleontológusoknak még nem segíthetett a mai fejlett technika, mi viszont már Leonardo minden titkát képesek leszünk felfedni" - nyilatkozta Nate Murphy (Phillips County Museum, Montana).
A dínó múmia nevét a észak-montanai ásatás helyszínén olvasható, "Leonard Webb és Geneva Jordan, 1917" feliratú falfirkáról kapta.
A dinoszaurusz csemete az oklahomai Normanben október 9-12-e között 62. alkalommal megrendezett Gerinces-paleontológiai Társaság ülésén jelenik meg először a nyilvánosság előtt.
Fennmaradt szövetek
Halálakor a kis Leonardo hét méter hosszú volt és 1,5-2 tonnát nyomott. Testét ötszögletű bőrpikkelyek borították, és a hátán talált lágyszövet-maradványok arra utalnak, hogy a hátán tarély futott végig.
Pikkelyek vagy szövetmaradványok csak minden ezredik feltárt dinoszauruszon találhatók. Leonardo testének viszont 90%-át borítja lágyszövet, úgy mint bőr, izom, karom és csőr.
A bőrmaradványok a koponya alsó részén, valamint végig a nyakon, a bordák fölött, a lábakon és a bal karon maradtak fenn .
"Leonardo bőre annak idején olyan puha lehetett, mint a fülcimpánk" - magyarázza Murphy.
Fennmaradt a jobb vállizmainak és a torok szövetének lenyomata, és a háromujjú láb talpának bőrpárnái is kitűnő állapotban vannak.
A gyomrában megőrződött maradványokból a feltárult a dinoszaurusz csemete utolsó csemegéje: Leonardo élete utolsó napján páfrányt, tűlevelűeket és magnoliát falatozott. A gyomortartalom több mint 40 növényfaj pollenjeit is rejtette.
A rendkívüli maradványok nagy segítséget nyújthatnak a kutatóknak abban, hogy rekonstruálják a késői kréta időszak (89-65 millió évvel ezelőtt) dinoszauruszainak étrendjét, élőhelyét és mozgását.
"Csak meg kell vizsgálnunk a vállizmait, és kiderül, milyen mozdulatokra volt képes" - véli Murphy. "Meg fogjuk tudni állapítani, mekkorákat lépett, hogyan mozogtak a mellizmai, és legfőképpen, vajon tényleg négy lábon, vagy két lábon járt-e."
Leonardo maradványainak feltárásai már 2001-ben megkezdődtek, de a tudományos elemzés még évekig eltart majd.