Nem kisebb a majomagy

Miért okosabbak az emberek, mint a csimpánzok? Sokan azt gondolnák, azért, mert agyunknak az a része, a homloklebeny, mely az intelligenciáért felelős, sokkal nagyobb az agy egészéhez viszonyítva, mint az emberszabású majmoknál.

Ez az elképzelés még egy 1912-es publikációig nyúlik vissza, azonban kiderült, hogy nem így van; viszonylagos méretük gyakorlatilag ugyanakkora emberben, majomban egyaránt.

E kutatás, valamint egy másik, hasonló, 1968-as publikáció csupán néhány faj egy, vagy két agyának vizsgálata alapján ítélt, ráadásul azok az állatok már halottak voltak. Most kaliforniai kutatók MRI-technikával jóval nagyobb számú (15) és élő állatot vizsgáltak, köztük, csimpánzot, bonobót, orangutánt, gibbont, és összevetették tíz ember agyának mágneses rezonanciaképével.

A gibbonok és a többi nem emberszabású homloklebenye kétségtelenül kisebb volt a teljes agymérethez képest, ám pl. mind az embernél, mind az orangutánnál átlagosan 38 százalékot tett ki a homloklebeny mérete az agyéhoz viszonyítva.

Az intelligencia fokában fontosabb szerepe lehet a teljes agyméret és a testméret viszonyának. Az elefántok agya pl. nagy, mert nagy testtömeget, sok izmot kell kontrollálnia.

Az ember agymérete lényegesen nagyobb a testtömeghez viszonyítva, mint a primátáké, így nagyobb a homloklebenyünk is. Ez azonban egymagában még nem magyarázná viszonylagos "okosságunkat"; szükséges hozzá a frontális lebeny egyes részeit összekötő neurális hálózatok fejlettebb foka is.

Az is elképzelhető, hogy a frontális lebeny, erősebben specializálódott részei viszonylag nagyobbak az embernél, mint a primátáknál.