Nyálkával írta a legősibb féreg saját történetét

Az 1,2 milliárd éves kőzetben látható mászásnyomok valószínűleg egy ősi féregtől származnak. Ha valóban így van, akkor ez a kövület a többsejtű állatvilág megjelenésének legrégibb bizonyítéka.

A néhány centiméteres hosszúságban követhető nyomok körülbelül 1 mm szélesek. A nyomok egyik vége kiszélesedek, ami azt sugallja, hogy bármi is hagyta őket, nyugalmi állapotában terebélyesebb volt, mint mozgás közben (akárcsak egy mai földigiliszta).

A Science 2002. május 10-ei számában megjelent beszámoló alaposan alááshatja a többsejtű állatok kialakulásával kapcsolatos jelenlegi legfelfogadottabb elméletet. E szerint ugyanis a többsejtű állatok csak a prekambrium vége felé, mintegy 600-700 millió éve jelentek meg a tengerekben, hogy aztán mintegy 550 millió évvel ezelőtt ugrásszerű fejlődésnek induljanak (az ekkor lejátszódó földtörténeti eseményeket kambriumi robbanásként szokták emlegetni, mivel az összes fontos állatcsoport ekkor jelent meg hirtelen az őslénytani anyagban).

Ausztráliában most olyan életnyomokat fedeztek fel egy ősi homokkőben (a délnyugat-ausztráliai Stirling Range formáció anyagában), amelyek ennél sokkal távolabbra helyezhetik a többsejtű állatok megjelenését a földtörténet során. A felfedezők szerint ugyanis a nyomokat egy ősi, féregszerű állat hagyta maga után, miközben a tengerfenék laza homokján mászott (ennek összecementálódásával alakult ki később a homokkő, amely aztán szárazra került). A kőzetté válásban a lény váladéka is segíthetett ("a férgek váladékukkal írják saját sztorijukat" - mondta a kutatócsoport egyik tagja).

Ha valóban egy többsejtű állatról van szó, akkor sem túl valószínű, hogy a mai férgek ősét tisztelhetjük benne. Sokkal inkább egy olyan "evolúciós próbálkozás" lehetett, amelynek kudarca után Természet Anyánk még sok millió évig "gondolkodhatott" azon, hogyan kellene a többsejtű állatokat "rendesen kifejleszteni".

Számos kutató szerint valószínűbb magyarázatnak tűnik, hogy a nyomokat olyan egysejtű szervezetek "csapatának" tulajdoníthatjuk, amelyek összehangoltan mozogtak az aljzaton. Ennek ellenére megállapítható, hogy eddig ez a legígéretesebb kövület azon elméletek mellett, melyek szerint a többsejtű állatok már jóval korábban megjelentek a Földön.

(A teljes cikk címe a Science-ben: Discoidal Impressions and Trace-Like Fossils More Than 1200 Million Years Old; Birger Rasmussen, Stefan Bengtson, Ian R. Fletcher, and Neal J. McNaughton - Science May 10 2002: 1112-1115.)

Korábban az [origo]-ban:

A legidősebb lábnyom kövülete
2002. április 30. 530 millió éve hagyott nyomokat maga után az az ősi állat, amelynek nyomaira akadtak Kanada délkeleti részén.

A világ legősibb kövülete
2002. március 8. Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy egy most bemutatott lelet az eddig ismert legősibb ősmaradvány, vagy csupán szennyeződés a kőzetben.

Ajánlat:

A legöregebb legfiatalabbak
Állati embriók a prekambriumból (magyar nyelvű összefoglaló).

http://www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/fuggelek/geokron/kambrium.htm