Feltörték a "Fekete halál" DNS-ét

Brit kutatók feltérképezték a pestist okozó baktérium teljes genetikai állományát.

A történelem során milliókat elpusztító betegséget a Yersinia pestis (jobbra), egy igen gyorsan és dinamikusan változó baktérium okozza. Mindössze néhány ezer évvel ezelőtt alakult ki egy sokkal jóindulatúbb bélbaktériumból (Yersinia pseudotuberculosis). Evolúciós szempontból még egy baktérium esetében is szokatlanul rövid idő alatt képessé vált arra, hogy bolhákról emlősökre kerüljön át, s hogy a bélrendszer helyett a vérben verjen tanyát.

Nagy járványok ma már nincsenek, de elsősorban a periféria országaiban még mindig előfordul a betegség. A pestis kórokozójának intenzív vizsgálatát egyrészt annak gyors evolúciós változásai, másrészt a napjainkban nagy figyelmet kapott biofegyverek használata elleni védekezés indokolja.

A brit Sanger Centre (Cambridge) kutatói most megragadták az Apokalipszis egyik lovasát: sikerült teljesen feltérképezni a halálos kórokozó genetikai állományát. Ez a 4,65 millió "betűpárt" tartalmazó információ képezi majd minden jövőbeli kutatás alapját, amelyek célja, hogy új antibiotikumokat és vakcinákat állítsanak elő.

A bubópestis napjainkban is mintegy 2000 embert öl meg évente (főleg Afrikában és Ázsiában), s a közelmúltban egy madagaszkári esetnél kiderült, hogy a jelenlegi antibiotikumok nem voltak működőképesek. Az esetek kis százalékában a bubópestis a tüdőt is eléri, s a közel 100%-ban halálos tüdőfertőzéses pestist (ún. primer pestis-tüdőgyulladást) alakítja ki. Senki nem tudja, mi okozza ezt az átváltozást.

A fekete halál (Arnold Böcklin képe)

A genetikai állomány ismeretében a Yersinia pestis evolúciós fejlődésére is fényt deríthetnek a kutatók. Valószínű, hogy különleges fertőzőképességének kialakításához más baktériumoktól "lopkodott össze" genetikai szekvenciákat. A Yersinia pestis olyan méreganyagokat kódoló géneket hordoz, amelyek annak idején lehetővé tették bolhákra való első átugrását, s ma már nem működnek. A genetikai állományban eddig körülbelül 150 ún. pszeudogént azonosítottak - egykor aktív, ma azonban már nem működő "gén-roncsokat". A baktériumnak új életformájához ezekre már nem volt szüksége. A szekvencia eddigi elemzése során már több olyan gént is találtak, amelyek jó eséllyel szerepelnek a betegség kialakításában.

A pestis evolúciós értelemben vett fiatalsága magyarázhatja igen agresszív jellegét is, mivel még nem volt idő a gazdaszervezettel történő "békésebb" együttélés kialakulására. Számos pusztító fertőző betegségnél hasonló a helyzet: a TBC, a lépfene vagy a hastífusz mind az utóbbi pár évezredben jelentek meg.

A kutatók részletes beszámolója a Nature-ben jelent meg (Parkhill, J. et al. Genome sequence of Yerisina pestis, the causative agent of plague. Nature, 413, 523 - 527, 2001).

[origo]

Ajánlat:

BLACK DEATH UNVEILED
Részletes angol nyelvű információk a Sanger Centre honlapján.

Yersinia pestis - a genetikai állomány adatbázisa