Nem marad magára a fókabébi

Vágólapra másolva!
Addig marad kölykével az anyafóka, amíg az megtanulja fölismerni a hangját.
Vágólapra másolva!

Ha a bundavadászok békén hagyják a fókatelepeket, a nagy testű, játékos medvefókák olyan sűrű tömegben borítják a partot, hogy egy tapasztalatlan fókakölyök könnyen eltévedhet.

S mivel a fiatal fókák még nem képesek ellátni magukat, a magára maradt poronty könnyen éhen halhat. Ezért életbevágó a fókakölykök számára, hogy anyjuk hangját időben megtanulják fölismerni. A legtöbb közösségbe szerveződő emlőshöz hasonlóan ugyanis a medvefókák is kizárólag saját kölykeiket táplálják.

A sarkkör alatt élő fókák életét tanulmányozó kutatók megfigyelték, hogy a gyermekéről gondoskodó fókaanya a szülés után egészen addig halogatja első halászportyáját, amíg kicsinye meg nem jegyzi és föl nem ismeri hívóhangját. A kutatók a Nature legújabb számában számolnak be megfigyeléseikről.

Isabelle Charrier francia biológus a Saint Étienne-i Jean Monnet Egyetem munkatársa. Kutatócsoportja hangszalagra rögzítette a nőstény medvefókák kiáltásait és a fókakölykök válaszát; így próbálták nyomon követni azt a folyamatot, melynek során a kölykök megtanulják anyjuk szavát a többi nőstény hangjától elkülöníteni.

Megfigyelték, hogy születésük után egy-két órával a kölykök még bármely nőstény hívására válaszolnak. A legfürgébbeknek azonban két nap is elég, hogy az anyai hívóhangot elkülönítsék az idegen fókakiáltásoktól, s ötnapos korára szinte minden fókabébi felismeri anyja hangját, és csak arra felel.

A kutatócsoport emellett arra is felfigyelt, hogy az anyafóka első halászkörútjának időpontja attól függ, hogy kölyke milyen gyorsan tanulja meg a hangját felismerni. Egyetlen nőstényfóka sem hagyja magára kicsinyét azelőtt, hogy az csak az ő hívására reagálna. Az első halászatra a szülés utáni két-tíz napos időszakban kerül sor.

Amikor az anyaállat visszatér táplálékgyűjtő körútjáról, mely akár: két-három hétig, kimászik a partra, majd rövidesen hívó kiáltásokat hallat. A kölyök nyomban felel anyja hívására, és a két állat addig folytatja a párbeszédet, míg csak meg nem találják egymást a parti tömegben. A módszer láthatóan jól működik.

Mikor a kutatók mérni kezdték az anya érkezésétől a találkozásig tartó időt, kiderült: anya s kölyke az esetek 66 százalékában hét perc alatt egymásra bukkantak; s tizenegy percnél többre egyik párnak sem volt szüksége a boldog viszontlátásig.

[origo]