Kislexikon

 

akkumulátor
Tölthető áramforrás. Töltése során a villamos energia kémiai energiává alakul, mely az áram kivételekor (kisütés) visszaalakul villamos energiává. Töltés közben az akkumulátor mint fogyasztó, kisütés során mint áramforrás működik az áramkörben. Az akkumulátor ipari méretekben nem alkalmas villamos energia tárolására.

alaperőmű
lásd: erőművek üzemmódja

alállomás
Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével köti össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomásokon mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában.

alternatív erőmű
lásd: megújuló energiaforrások

áram
A töltések (elektronok, ionok) rendezett irányú mozgása. Az áram zárt áramkörben, feszültségkülönbség hatására jön létre.

áramerősség
A vezető bármely keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az idő hányadosa.
A gyakorlati elektromos mértékrendszer egyik alapmennyisége. Mértékegysége az amper (A).

áramforrás
Olyan berendezés, amely valamilyen energiát elektromos energiává képes átalakítani. Például mechanikai energiát - generátor, dinamó; vegyi energiát - galvánelem, akkumulátor; hőenergiát - termoelem; fényenergiát - fényelem. A villamosenergia-rendszerek áramforrása az erőművek váltakozó áramú generátora.

áramszolgáltató
A fogyasztói igények közvetlen kiszolgálását biztosító szervezet. Az áramszolgáltatók a villamos energiát a nagykereskedőtől vásárolják és a végfelhasználók felé értékesítik.

atomerőmű
Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során - szemben a hagyományos hőerőművekkel - lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről.

átviteli hálózat
Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni.

biomassza
A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik a szárazföldön és vízben található összes élő és nemrég elhalt szervezet (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege, a mikrobiológiai iparok termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás.

CENTREL
A lengyel, cseh, szlovák és magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító társaságokat tömörítő szervezet. A tagországok UCTE-csatlakozásának előkészítésére alapították 1992-ben. A csatlakozás megvalósulása óta tagországai képviseletét biztosítja a UCTE-ben. Önálló elszámolási egységként felelős területének csereteljesítményszaldó-szabályozásáért. Az e funkciót biztosító Elszámoló- és Szabályozóközpont Varsóban van.

CDU
A kelet-európai régió villamosenergia-rendszeregyesülése. A KGST-tagországok 1962-ben hozták létre, központja Prágában van. A tagországok villamosenergia-rendszereinek párhuzamos üzeme 1993-ban megszűnt. Az operatív feladatok elvesztése után a CDU fő feladata a keleti és nyugati rendszeregyesülések közötti szakmai információcsere biztosítása lett. Miután a CDU-ból több tagország kilépett, 2004. december 31-én a CDU prágai titkárságának munkáját megszüntették, a kormányközi egyezmény alapján létrehozott szervezet tevékenységét a megmaradt tagországok felfüggesztették.

csúcserőmű
lásd: erőművek üzemmódja

elosztóhálózat
Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekkel együtt.

energia
Fizikai munkavégző képesség. A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. Az energia a teljesítmény és az idő szorzata. A villamosenergia-iparban általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kWh).

energiaátalakítás
Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt és az onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség.

energiafajta
A legfontosabb energiafajták a kémiai energia, az atomenergia, a hőenergia, a helyzeti energia, a mechanikai energia, az elektromágneses tér energiája. A hagyományos erőművekben a tüzelőanyagban tárolt kémiai energiát kazánokban alakítják először hőenergiává (gőz), majd a gőzzel meghajtott turbina mechanikai energiáját a generátor alakítja villamos árammá. A vízerőművekben a víz helyzeti energiáját alakítják villamos energiává.

energiaforrás
Villamosenergia-termelésre hagyományos és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb hagyományos tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szél, napenergia, geotermikus energia stb.

erőmű
Villamos energia ipari méretű előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén- olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek.

erőművek üzemmódja
Az erőművek üzemeltetésének módja szerint megkülönböztetünk alaperőműveket, menetrendtartó erőműveket és csúcserőműveket. Az alaperőművek folyamatosan, nagy kihasználással üzemelnek, a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezik. Jellegzetes példája az alacsony üzemeltetési költségű atomerőmű. A menetrendtartó erőművek teljesítményük változtatásával követik a fogyasztói igények változását. Ezt a feladatot a magyar energiarendszerben hagyományos hőerőművek látják el. A csúcserőművek szolgálnak a legmagasabb terhelésű időszakokban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakokra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyorsan indítható gázturbinák és a tározós vízerőművek.

feszültség
A villamosság egyik alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). A villamosenergia-rendszerekben nagy - néhány százezer voltig terjedő - feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellátásban leggyakrabban használt értékek: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV, 20 kV, 35 kV, 120kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV, hogy a nagy teljesítmények átviteléhez minél kisebb áramerősség legyen szükséges, és ezáltal kisebb legyen a szállítási veszteség.

fogyasztó
Olyan berendezés, amely elektromos energiát más energiafajtává alakít át, például mechanikai energiává - motor; kémiai energiává - akkumulátor; hőenergiává - fűtőberendezések, vasaló stb.; fényenergiává - izzólámpa, fénycső stb. A villamosenergia-iparban fogyasztónak nevezik a villamos energiát vételező természetes vagy jogi személyt.

forrástervezés
A forrástervezés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, mely biztosítja a villamosenergia-termelő berendezések és importforrások mindenkor elegendő, biztonságos, ugyanakkor a legkisebb költséggel járó rendelkezésre állását, valamint ezen források fenti feltételeknek megfelelő megosztását a villamosenergia-igények pontos kielégítésére.

forgótartalék
Azonnal rendelkezésre álló tartalék teljesítmény. Az üzemben levő generátorok ki nem használt teljesítménye, amely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgál.

fosszilis
A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagok, mint például a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz.

fűtőerőmű
Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett termel villamos energiát. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kombinált hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka magasabb, mint a tisztán áram termelésére szolgáló erőműveké; hátránya, hogy a termelt villamos energia mennyiségét a mindenkori hőigény határozza meg.

gázturbinás erőmű
A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbinát a tüzelőanyag elégetésekor keletkező forró gázok hajtják. A gázturbinás erőművek két fő típusa a nyílt és a kombinált ciklusú erőmű.

generátor
Mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés. A generátoroknak két alapvető típusa van: a turbógenerátor, melyet a hőerőművekben alkalmaznak, illetve a hidrogenerátor, melyet a vízerőművekbe építenek be.

hálózat
A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel:
Az átviteli hálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat hurkolt része (120 kV) az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra (120, 20, 10, 0,4 kV) csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják.

hálózati üzem-előkészítés
A hálózati üzem-előkészítés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, melynek keretében a villamosenergia-rendszerben várható fogyasztói igények, a rendelkezésre álló berendezések, kapacitások és a tervezett munkák alapján a villamosenergia-rendszer hálózati üzemállapotának és üzemállapot-változásainak előzetes megtervezése, az éves, havi, heti és napi igénybejelentések engedélyezése, feszültségmentesítési tervek elkészítése, a tervezett üzemállapotok meghatározása, vizsgálata, hálózati üzem-előkészítő számítások végzése, a várható kockázati tényezők előzetes meghatározása folyik.

hatásfok
Az energiaátalakítási folyamatba bevitt és a kinyert energiamennyiség aránya. Az átalakítás sohasem 100 %-os, a bevitt energia egy része (az energiaiparban általában hő formájában) veszteség. A villamosenergia-előállítás folyamatának hatásfokát az alkalmazott technológia és az azzal összefüggő termodinamikai törvények határozzák meg.

hidegtartalék
Tartalék teljesítmény. Az erőművekben üzemen kívül levő, de a rendszerirányító utasítására bármikor elindítható generátorok teljesítményének összege.

hőerőmű
A hőerőművekben a kazánban (atomerőmű esetében a reaktorban) felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, mely gőzturbinát hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbógenerátort, mely áramot termel.

katalizátor
Kémiai reakciókat gyorsító berendezés. A széntüzelésű erőművekben füstgáztisztításra alkalmazzák. Segítségével a nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné és oxigénné alakul át.

kisfeszültségű hálózat
A villamosenergia-ellátásban kisfeszültségű hálózatnak nevezzük a 400/230 V-os hálózatot. A háztartási fogyasztók a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak.

kombinált ciklusú erőmű
Gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva hőszolgáltatást végeznek és gőzt termelnek vele. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

körzeti diszpécserszolgálat (KDSZ)
Az áramszolgáltatók hálózatának és a területükön található, a rendszerszintű üzemirányításba be nem vont erőművek operatív üzemirányítását végző szervezet.

középfeszültségű hálózat
A villamosenergia-ellátásban középfeszültségűnek nevezzük a 10 kV-os, 20 kV-os és 35 kV-os feszültségű hálózatot.

megújuló energiaforrás
Olyan energiahordozók, melyek újratermelődnek. Alkalmazásukkal a környezet nem szennyeződik, és a Föld energiakészlete nem csökken. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos energiatermelést kiváltó erőforrásokká válhatnak. Az ilyen energiaforrásokkal működő erőműveket nevezzük alternatív erőműveknek.

menetrendtartó erőmű
lásd: erőművek üzemmódja

mérlegkör
Virtuális kontó, amely egy szabályozási zónán belül tetszőleges számú betáplálási és elvételi pontból áll, amelyeket a hálózati csatlakozásért felelős hálózati üzemeltetőnek kell megneveznie, s ezáltal pontosan definiálttá válnak. Egy mérlegkörön belül a beszerzésnek és az eladásnak egyensúlyban kell lennie.

mérlegkörfelelős
A mérlegkörfelelős készíti el a villamosenergia-felhasználás tervét a mérlegkörében, és egyben képviseli a mér¬legkört a rendszerirányító (MAVIR) felé.

(n-1) biztonság
A hálózat azon állapota, amikor egy bármely hálózati főberendezés kiesése nem vonja maga után sem fogyasztó kiesését, sem az üzemben maradó hálózat nem megengedhető túlterhelődését. A kiesés után üzemben maradó rendszer - az (n-1) biztonság megszűnésének kivételével - továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket.

nagyfeszültségű hálózat
Az átviteli hálózatot és az elosztóhálózatot alkotó villamosenergia-szállító rendszer. Feszültségszintjei: 400, 220 és 120 kV.

napelem
A Nap energiáját fotoelektromos úton közvetlenül villamos energiává alakító berendezés. Alapelve, hogy a két félvezető határrétegére eső fény feszültségkülönbséget hoz létre a félvezetőkben. Intenzív kutatások zajlanak világszerte, hogy az átalakítás hatásfokát növelve versenyképes energiatermelő lehetőséggé tegyék ezt a megoldást.

naperőmű
A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek segítségével) vagy egy speciális hőerőmű közbeiktatásával villamos energiává alakító alternatív erőműtípus.

nyílt ciklusú erőmű
Gázturbinás erőmű. Ennél az erőműtípusnál a gázturbinából kiáramló forró füstgázt közvetlenül a szabadba vezetik. Az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható és rugalmasan üzemeltethető, de a tüzelőanyag energiája viszonylag rossz hatásfokkal hasznosul. A magyar energiarendszerben szekunder tartalékként szolgál.

operatív üzemirányítás
A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete. Feladata a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása, a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával.

primer tartalék
Tartalék teljesítmény. A forgótartaléknak a frekvencia változása esetén automatikusan felhasználásra kerülő része. Értéke kb. a villamosenergia-rendszer összteljesítményének 1 %-a.

rendszerirányítás
Az együttműködő erőművek és hálózatok üzemállapotának meghatározása, változtatása, a biztonságos és legkisebb költségű energiaellátás biztosítása az üzemzavarok megelőzése, megszüntetése, kiterjedésének korlátozása érdekében.

rendszerirányító
A villamosenergia-rendszer üzemének tervezését, irányítását ellátó, a termelőktől, kereskedőktől, fogyasztóktól független szakmai szervezet. Feladata a rendszerszintű operatív üzemirányítás, forrástervezés, hálózati üzem-előkészítés, villamosenergia-elszámolás, a rendszerszintű szolgáltatások, a hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása.

rendszerszintű szolgáltatások
Azok a villamosenergia-termeléssel, szállítással, elosztással járó járulékos funkciók, amelyek a villamos energia közvetlen szolgáltatásán túlmenően biztosítják a megfelelő biztonságú, minőségű szolgáltatást. Ide tartoznak a hálózati frekvencia és a hálózati feszültség szabályozásához tartozó feladatok, valamint a villamosenergia-rendszer esetleges üzemzavarait megelőző vagy az azt követő elhárító tevékenységek, ill. képességek (Black Start, Power System Stabilizer - PSS stb.)

szekunder tartalék
A villamosenergia-rendszerben a fogyasztás változásának automatikus követését, a csereteljesítmény-szaldó előírt értéken tartását szolgáló tartalék teljesítmény. A forgótartalékból és a gyorsan (15 percen belül) elindítható nyílt ciklusú gázturbinák teljesítményéből tevődik össze. Értéke megegyezik a villamosenergia-rendszerben üzemelő legnagyobb erőművi blokk teljesítményével.

szénerőmű
Primer energiaforrásként szenet alkalmazó hőerőmű. A különböző fűtőértékű szenek energiatermelési célú hasznosításának legfőbb hátránya a károsanyag-kibocsátás, amelyet csak különböző költséges eljárásokkal lehet csökkenteni, egyrészt a tüzeléstechnika révén, másrészt a füstgáz tisztításával. Hazánkban számos szénerőmű üzemel, a legnagyobb ezek közül a lignittüzelésű Mátrai Erőmű.

szivattyús-tározós erőmű (SZET)
Vízerőmű. A villamosenergia-rendszer alacsony terhelésű időszakában (pl. éjjel) vizet szivattyúznak fel egy magasan fekvő tározóba, majd azt csúcsidőszakban leengedve áramtermelésre használják. A magyar villamosenergia-rendszer szivattyús-tározós erőmű nélkül üzemel. A villamosenergia-piac megnyitása és a szűkebb határértékek között szabályozható vagy szabályozhatatlan (pl. szélerőmű) erőművek arányának növekedése indokolttá teszi ilyen erőműtípus létesítését.

tartalékok
A villamos energia ipari méretekben nem tárolható, ezért minden pillanatban a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiséget kell belőle előállítani. A fogyasztás előre nem becsülhető változásának követésére és üzemzavarok esetére a villamosenergia-rendszernek állandó tartalékkal kell rendelkeznie. Ezek lehetnek forgótartalékok vagy rövidebb-hosszabb idő alatt elindítható hidegtartalékok. A tartalék - felhasználásának célja szerint - lehet primer- vagy szekunder tartalék.

teljesítmény
A munkavégző képességnek vagy a munkavégzés intenzitásának pillanatnyi jellemzője. Egy villamos berendezés teljesítménye a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram szorzata. Mértékegysége a watt (W).

transzformátor
A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló berendezés. A váltakozó áramú villamos energia felhasználásának elterjedését a transzformátor megalkotása tette lehetővé. A transzformátor működésének magyar tudósok által kidolgozott alapja a közös vasmagon lévő két különböző menetszámú tekercselés. A kivezetéseken a feszültség egyenesen, az áramerősség fordítottan arányos a menetszámmal. A transzformátor a villamos energia átalakítását nagyon kis veszteséggel teszi lehetővé.

túlterhelés
A villamosenergia-rendszer minden elemét (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezik. Ennek túllépése esetén a berendezés sérülhet. A villamos védelmek egyik feladata, hogy a berendezéseket a túlterheléstől megvédjék.

UCTE
A nyugat-európai országok villamosenergia-ipari társaságai által 1964-ben létrehozott rendszeregyesülés. Az együttműködés szabályait munkabizottságok által kidolgozott ajánlások tartalmazzák. A magyar energiarendszer 1995 októberétől párhuzamosan üzemel az UCTE-vel, 1999. január 1-től társult tagja, 2001. április 21. óta pedig rendes tagja a szervezetnek.

váltakozó áram
Váltakozó áram esetén az elektronok mozgásiránya periodikusan változik. A váltakozó áram fő jellemzője a frekvencia, mértékegysége a hertz (Hz): e mérőszám azt fejezi ki, hogy másodpercenként hányszor változik az áram iránya. A transzformátorok alkalmazása óta általánosan alkalmazott áramfajta a villamosenergia-ellátásban. Európában 50 Hz, Amerikában 60 Hz frekvenciájú váltakozó áramot használnak.

villamosenergia-elszámolás
Olyan rendszeres, célirányos tevékenység, amely regisztrálja mind a villamosenergia-szállítási tranzakciók megvalósulását, mind az azoktól való eltérést a szállítási menetrendek és a tényleges, fizikailag mért villamosenergia-forgalmi adatok alapján.

vízerőmű
A víz helyzeti energiáját hasznosító erőmű. Megkülönböztetünk átfolyó és tározós rendszerű vízerőműveket. A vízerőművek előnye a gyors indíthatóság, a rugalmas terhelhetőség és a minimális üzemeltetési költség. Hátrányuk, hogy létesítésükhöz kedvező földrajzi adottságokra és jelentős beruházási költségre van szükség.

zárlat
A szigetelés meghibásodása miatt két vagy több, különböző feszültségű vezető között létrejött, nem szándékolt kapcsolat. A zárlati hely ellenállása a normál terhelésnél sokkal kisebb, így az áramkörben a megengedettnél jóval nagyobb áramok lépnek fel. A villamosenergia-rendszer elemeit (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezték, ezért a zárlat miatt fellépő túlterhelés jelentős károkat okozhat. A villamos védelmek gondoskodnak arról, hogy zárlat esetén a meghibásodott berendezés a lehető leggyorsabban lekapcsolódjon a hálózatról.