10 dolog, amit biztos nem tudott a Mézga családról

A Macskafogó mellett talán a legkedveltebb magyar rajzfilm volt, három különböző hangulatú évad készült belőle, és sokan szeretettel emlékeznek a jól eltalált karakterekre, a sokat sopánkodó, terebélyes Paulára, a pocakos kispolgár Gézára, a nyávogó hangú, vihogó Krisztára, az okostojás Aladárra, a morózus agglegény szomszédra, Márisra, és persze Blökire, Maffiára. Összeszedtünk pár nem köztudott tényt a több országban vetített magyar rajzfilmről.

1. A Pannónia Filmstúdió a Magyar Televíziótól is kapott fix megbízatást, de francia pénz is volt a sorozatban. A megállapodás első darabja a Mézga család első szériája volt 1968-1970-ben, de a finanszírozás azonban csak az első négy rész elkészítéséhez volt elegendő. Ekkor jött a képbe La Fontaine-meséket átdolgozó Georges De La Grandiére, ő Pesten járt, megnézte a kész anyagot, és annyira megtetszett neki az ötletes, több műfajt keverő családi sorozat, hogy biztosította a gyártót a franciaországi forgalmazásról, majd előleggel pótolta a gyártáshoz szükséges összeget.

Már az első évad is nagy siker volt MTV

2. 1967-68-ban indult meg egy nagyszabású fejlesztési folyamat - emlékezett Bacsó Zoltán operatőr. Akkor kezdtek dolgozni a Mézga-sorozat első évadján: a sorozatok arra nagyon jók voltak, hogy az ember olyan manuális gyakorlatot szerzett, ami később elengedhetetlen volt. „A Mézgánál például 120 méter is lejött egy nap alatt a gépről, három műszakban dolgoztunk” – emlékezett.

3. Az első széria talán legjobb része, amikor időgéppel visszamennek a szereplők a múltba, és egy középkori, feudális világban találják magukat. Nepp József rendezőnek is ez volt a kedvence, már a vetítés előtt. „Az Időkibővitő című talán az, amely legjobban sikerült. Arról szól, hogy a család kirándul, egy várromnál régi pénzt találnak, az érméket jó pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időkibővítő-gépet kérnek Öcsitől, és ezzel visszamennek a XIII. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik” – mondta róla.

Paula jajveszékel az Időkibővítő című, időutazós epizódban MTV

4. Az első két szériában Némethy Attila adta Aladár hangját, Lükének csúfolták néha a suliban. „Annyiban hasonlítok Aladárra, hogy nálunk én vagyok a család technikai szakembere. Én csinálom meg a biztosítékot, igaz, hogy én is csapom ki. Különben azt hiszem, nem hasonlítok a Mézga fiúra:

Aladár ugyanis higgadt, ezt pedig rólam igazán nem lehet elmondani.

Mégis tudomásul kell vennem, hogy az iskolában egy ideig mindenki csak Lükének becéz vagy legjobb esetben Aladárnak szólít. Kibírom. Csak aztán az Aladár névnapot is ünnepeljék meg velem!” – viccelődött 1970-ben.

5. A valódi Hufnágel Pistit Nepp József gyerekkorában ismerte. „Először a családot találtuk ki, a figurákat, ki milyen legyen. A kamaszlány, az örökké zsörtölődő szomszéd, a pipogya férj, mindannyiunk által ismert figurák. Hufnágel Pistivel együtt jártam óvodába. Azóta nem találkoztunk, de a film után több Hufnágeltől is kaptam levelet” – nyilatkozta a rendező 1988-ban.

Máris szomszéd sokszor kiborult Mézgáék miatt MTV

6. A második széria, amelynek Aladár volt a főhőse, más munkamódszerrel készült, erről Nepp József mesélt. „A második sorozathoz fordított sorrendben kezdtünk. Korábban Mézgáék családtörténete úgy készült, hogy Romhányi József megírta a sztorikat, a dialógusok szövegét, és én azokat tettem át rajzba. Most előbb készül a rajzos forgatókönyv és azt szólaltatja, illetve zenésíti meg az író és a zeneszerző.

Ez persze nem jelenti azt, hogy csökken a szó jelentősége a filmben, ellenkezőleg, ezúttal például Blöki is beszél - Szabó Ottó hangján.

A további szinkronhangoknál is igyekeztünk jól választani. Lüke Aladárt a közben kamaszodó Némethy Attilához igazítottuk, az egyik részben szereplő királylány pedig Pálos Zsuzsa hangján szólal meg. A műfaj kihasználását jelenti, hogy a ló is beszél. A paripa hangja Alfonzó lesz ... Azt szeretnénk, hogy minden filmtörténet cselekményesebb, izgalmasabb és nem utolsósorban igazán derűs legyen.”

Mézga Aladár különös kalandjai - a második széria főhőse Blöki és Aladár volt MTV

7. Egy évig írta a második évad cselekményét Nepp József és Romhányi József. „Egy epizód hozzávetőlegesen nyolc-tízezer rajzból áll. Ezt elkészíteni — azt hiszem, bizonyítani sem kell — aprólékos, hosszú és igen fárasztó munka. És akkor következik még a filmezés.

Ezt a sorozatot már kifejezetten tévére komponáltuk,

s ez a részletek gondosabb kidolgozását is igényli. Éppen ezért hadd említsem meg munkatársaimat is, akiknek nem kis részük lesz abban, ha Mézgáék újabb kalandjait szívesen fogadják a tévénézők. Az új sorozatban sok új szereplő is bemutatkozik, és ezek tervezői Jankovics Marcell, Ternovszky Béla, Gémes József, Bánki Katalin és Vásárhelyi Magda. Az ő kezük alól kerülnek ki az idegen, ismeretlen világ képviselői, az események részesei.”

A Mézga család őrült kalandokat él át a 3. sorozatban MTV

8. A harmadik széria rajzban kidolgozottabb volt. A korábbi részek önállóan élvezhetőek voltak, volt elejük, végük, a Vakáción a Mézga család azonban egy hosszú történetet mesélt el darabokban. „Az előző két sorozat epizódjai önálló történetek voltak. Ezúttal egy folytatásos mesét mondunk el a család nagy és viszontagságos utazásáról. Talán emlékeznek még a nézők Hufnágel Pisti nevére. Belőle nem lett rajzfilmhős, de sokszor emlegette Paula, hogy miért is nem hozzá ment férjhez Mézga Géza helyett. Most egy levélben jelentkezik Ausztráliából Hufnágel Pisti, s meghívja a Mézga családot. Útra is kelnek, de a bonyodalmak már érkezesükkor megkezdődnek: nem csak ők keresik Paula régi udvarlóját, hanem a rendőrség is” – mondta Nepp 1977-ben. A történet írója ekkor Romhányi József volt, az egyenként 26 perces epizódok rendezője Nepp József és Ternovszky Béla. Egy-egy epizódhoz mintegy 7000 rajz készült.

Lapozzon, van még két fontos sztori!