Csernobil - katasztrófa a kommunista diktatúra végnapjaiban

Vágólapra másolva!

Három rész után 4,9-en áll ötös skálán a Csernobil minisorozat az HBO Gón, nem is véletlenül. Hatásos, félelmetes időutazásban vehet részt a néző, egy nem is olyan távoli múltban, ahol a kommunista diktatúra idején, hibás emberi döntések okoztak iszonyatos bajt, majd más emberek önfeláldozása akadályozta meg, hogy milliók haljanak meg.

Origo

Vágólapra másolva!

sorozat tévé HBO Csernobil

Az új ötrészes sorozat dokumentarista hitelességgel próbálja feldolgozni a közelmúlt egyik tragikus eseményét, amely így is rengeteg emberéletet követelt, de sokkal rosszabb lehetetett volna – egy fél kontinenst tett volna lakhatatlanná.

Az HBO és a Sky minisorozata a Csernobil.

Az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve a tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel, bemutatva, milyen slendriánság, hanyagság vezetett a katasztrófához, a szovjet kommunista diktatúra idején milyen emberi reakciók igyekeztek azt jelentéktelen semmiségnek beállítani, elmismásolni, és mások micsoda erőfeszítéseket tettek, hogy ne legyen még nagyobb a baj.

Egyfelől bemutatja, hogy az akkori szovjet vezetés milyen lomhán és aljas módon reagált a katasztrófára, másfelől bőven akadtak olyanok, akik életüket sem féltve feláldozták magukat, hogy ne pusztuljon el az élet egy több százezer négyzetkilométeres területen. A dilettáns, időrabló szerencsétlenkedés, a szánalmas totojázás mellett persze a hősiesség is szerepet kap, a főbb szerepeket pedig Jared Harris, Stellan Skarsgård és a kétszeres Oscar-jelölt Emily Watson játssza.

Mint ismert, a csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. A borzalmas tragédiát a kezelőszemélyzet okozta, amely kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A szovjet vezetés hallgatott, a közeli várost majdnem két napig, 36 órán át nem ürítették ki, a világ pedig a sugárzást mérő svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.

A sorozat azért is sokkoló lehet a magyaroknak, mert (a negyven évnél idősebbek) egyfelől emlékeznek Csernobilra, másfelől egy közeli helyen történt, nem pedig a földgolyó (nekünk) távoli szegletében. Az utcai képek is ismerősek lehetnek: nem is olyan régen még itt és ott is Zsigulik, Ladák, Trabantok, Volgák álltak a panelházak mellett, ugyanolyan rossz szabású zakókat húztak a férfiak a garbókra, és természetesen mindennapos volt a vastagkeretes, úgynevezett SZTK-szemüveg.

A régi buszok, a tárcsás telefonok, a lámpaernyők, a szocreál bútorok, tárgyak ma már retrónak számítanak, de sokan emlékezhetünk ezekre, ha máshonnan nem, 30-40 éves családi fotókról. Ha nem is éppen a rendszerváltás előtti Magyarország köszön vissza a képsorok láttán, bizonyos értelemben közelebb érezhetjük magunkhoz ezt a szériát, mint egy Trónok harcá-t vagy egy Westworld-öt, hogy csak az HBO két legismertebb sorozatát említsük.

A sorozat nem szórakoztató egy pillanatra sem, a szó könnyed értelmében véve, viszont hihetetlen feszült, és persze elgondolkodtatja a nézőt – és csendben örülhetünk, hogy nem akkor, és nem ott élünk. Olyan

megrázó képekkel operál,

hogy adott pontokon erő kell, hogy tovább kövessük: amikor foszlik le szinte a bőr a védőfelszerelés nélkül odaküldött tűzoltók vörös, izzadt arcáról, amikor a síró, kétségbeesett apa próbálja a kórházban átadni a kisfiát a látogatónak, hogy menekítse onnan. Amikor három hős munkás feláll, hogy beúszik a víztartályokhoz, pedig világosan tudják, hogy napokon belül kínok közt halnak meg. Amikor a néző már tudja, hogy gyilkos méreg van a levegőben, de a gyerekek vígan játszanak a paneltömbök tövében, a lakótelepen, mert nem meri elmondani senki nekik, hogy ezerszeres vagy annál is nagyobb a sugárzás a környéken.

A dráma egyre csak fokozódik,

egyre sötétebb és baljósabb ötletek merülnek fel attól függően, mi történik még a reaktorral. Akik az első két részt látták, talán azt gondolják, hogy a nehezén túl vannak, és mindent láttak, de a harmadik még keményebb. A közvetlen sugárzást kapott mérnökök, tűzoltók iszonyú fájdalmak közepette haldokolnak a moszkvai kórházban, kihullik a hajuk, bőrük gennyes lesz, és színtelen, épphogy élő, nyomorúságos biomasszák lesznek. A bányászok ötven fokban dolgoznak a mélyben, anyaszült meztelenül, levegő, szellőzés nélkül, fulladozva, tudván, hogy hamarosan meghalnak.

A drámai sorozat jelenleg 9,6-on áll az IMDb-n, tízes skálán, az HBO Gón pedig 4,9-et kapott öt pontból, ami igen ritka, idén ilyesmire nem volt példa – nyilván díjazzák a nézők az igényes megvalósítást, a kiváló színészi játékot, a cseppet sem mesterkélt dialógusokat. Itt jegyezzük meg, hogy elég furcsa, ahogy minden szereplő angolul beszél orosz helyett, de nyilvánvaló, hogy a SKY Television és az HBO elsősorban az angol nyelvű piacokra gyártotta.

A Litvániában és Ukrajnában forgatott drámai sorozat mindenképp a tavasz egyik nagy meglepetése, és nagy esélyese a következő Emmy-ceremóniának minisorozat-kategóriában. Kisgyerekkel ne nézzük, de kamaszkortól felfelé erősen ajánlott darab.