Ezek az állatok azért születtek, hogy megegyük őket

Új gasztronómiai műsorral tér vissza a képernyőre A konyha ördöge-ként megismert Bereznay Tamás. A Chili TV április 10-én este induló új műsorának központjában a hús áll, a Hentesek főszereplői pedig a műsorvezető mellett a hentesek, akik nemcsak érdekes sztorikat mesélnek, de recepteket, trükköket is megosztanak a nézőkkel. Bereznay nagy húsimádó, fel van készülve a vegetáriánusok támadására, és azt ajánlja, hogy mindenki válasszon magának egy olyan hentest, akiben megbízik, és akihez visszajár.

Honnan jött az ötlet, hogy hentesekkel készítsenek tévéműsort?

Nagyon nagy divat lett mostanában, hogy az emberek ebédszünetben vagy munka után öltönyben, nyakkendőben elmennek a henteshez, és a könyöklőnél állva eszik a sült kolbászt meg a sült oldalast. Ez tulajdonképpen csak a 30 év alattiaknak újdonság, emlékszem, gyerekkoromban ez nagyon is szokás volt, én is ezt csináltam. Végigettem az életemet különböző henteseknél, és ezzel nem vagyok egyedül: van olyan korosztály, akinek ez nem újszerű, inkább nosztalgiával bír.

Egyre divatosabb a hentesnél enni,

a klasszikusok, mint a sült hurka, kolbász mellett ma már készételeket is kapni. Nagyon sok belvárosi helyre járok ma is, és látom, hogy mennyien vannak. Innen jött az ötlet. Meg akartuk mutatni, hogy kik is ezek a hentesek, miket tudnak főzni, és mit lehet kihozni a húsból.

Forrás: EVA/Eva

Mi a műsor célja?

Be akarjuk mutatni a hentesek világát, a hétköznapjaikat, a gondolkodásukat. Komoly és nehéz a munkájuk, ami rengeteg odafigyelést és szakértelmet igényel. Egy hentes öt adásban szerepel majd, az első évadban nyolc hentest mutatunk be. Minden adásban adunk hasznos, praktikus tanácsokat, mondjuk lesz olyan adás, ahol

elmagyarázzuk egy csirke és kacsa felbontását,

egészen a szeletelésig. Már a kezdő pontnál adunk tanácsokat, azaz beszélünk arról, hogyan kell kiválasztani a húst a pultból, és hogyan találjunk magunknak megbízható hentest.

Fontos, hogy legyen saját hentesünk, akihez visszajárunk?

A hentes kicsit olyan, mint a nőknek a fodrász. Meg kell bíznunk benne, a hentesnek pedig ismernie kell az igényeinket. Ha elmegyünk a fodrászhoz, tudja, milyen fazont szeretünk, milyen szín áll jól nekünk, ismer minket. Ugyanez fontos a hentesnél is. Nekem van három-négy olyan hentesem, akikhez visszajárok, és nem vagyok hajlandó máshol vásárolni. Ha van az embernek egy jól bejáratott helye, akkor minek menne máshova?

Válasszunk magunknak hentest, legyen olyan emberünk, akit zaklathatunk kérdésekkel.

Nemcsak úgy tudnak segíteni, hogy odaadják a comb legszebb részét, hanem esetleg azt is meg tudjuk kérdezni, hogy egy jó pecsenyét melyik húsból tudunk összehozni. A jó hentesek értenek ehhez, és szívesen adnak tanácsot.

Forrás: EVA/Eva

Volt olyan, ami meglepte a forgatás alatt, tanult valami érdekeset a hentesektől?

Van egy török hentesünk, akinek épp a körúton van egy üzlete, nála például nagyon jó bárányt lehet kapni, ez a fő profilja. Most tudtam meg, hogy saját maga vágja a bárányát, saját maga választja ki az állományból, ahonnan veszi az élő állatot. Ennek megvan a technikája. Úgy lehet megállapítani, hogy milyen a bárány, hogy a far részét megtapogatják, és az izomzatból kiderül, hogy vágható-e. Erről fogalmam sem volt, és sok ilyen érdekesség elhangzott.

A magyar bárányt nagyon jónak tartja egyébként, a török báránynál is finomabbak, jó ízű a húsuk. Egy héten kétszer vág bárányokat, imával kezd, majd nekiáll a munkának, és mond egy másik imát a vágás után is, azzal köszöni meg a húst, amit kapott. Három lábát kell összekötözni az állatnak, és egy szabadon marad, érdekes az egész vágási folyamat, erről is beszámolunk.

Nem aggódik a vegetáriánusok, esetleg a nagy állatbarátok reakciói miatt?

Úgy gondolom, egyáltalán nem baj, ha az emberek és a gyerekek megtanulják, hogy a csirke nem egy nejlonzacskóban él a bevásárlóközpont hűtőpultjában, de teszem hozzá, véres jeleneteket nem mutatunk. Nagyon fontos, hogy vannak haszonállatok, mint például a csirke, a bárány, meg a disznó. Jöhetnek az állatvédők, állok elébe minden kérdésüknek, sőt jó is lenne, ha erről elkezdődne egy párbeszéd. Lehet, hogy magamra fogok haragítani minden vegetáriánust és mindenmentesen étkezőt, de azt mondom, hogy mi ragadozók vagyunk, húsevők.

Ezek az állatok azért születtek, hogy megegyük őket,

mint ahogy az antilop is azért születik a szavannán, hogy az oroszlánoknak legyen mit enniük. Mindenféle tudományos magyarázatok vannak a hús mellett és a hús ellen is, de szerintem elég, ha az ember biológiáját megnézzük. Metsző-, és őrlőfogaink nem a zöldségekre vannak kitalálva, mint ahogy a gyomrunk sem. Alapvetően ez nem kerül majd szóba a műsorban, nem az a cél, hogy rábeszéljük az embereket a húsevésre. Jópofa embereket mutatunk be, sztorizgatunk, főzünk, és jó értelemben véve zabálunk egyet az adás végén.

Forrás: EVA/Eva

A hentesnél vásárlás veszélyei, az esetleges átverések is szóba jönnek?

Persze! És ez az egyik legfontosabb. Komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a megfelelő hentes kiválasztását taglaljuk. A hentesek kereskedők, nekik is vannak gyengébb napjaik, nem lehet minden nap elvárni, hogy friss hús legyen a polcon. Ne legyen az, hogy bizonytalan eredetű, rossz kinézetű húst kapunk, és ne legyen kurkumával színezve a csirke, erre figyeljünk oda.

Több trükk is van arra, hogy mit lehet csinálni a csirkehússal,

az egyik bevett szokás, hogy megfogják a kurkumát, feloldják vízben, „szép sárga" színe lesz, és ezzel festik be a csirkét. De előfordul az is, hogy festékszóró pisztollyal befújják egész egyszerűen, így lesz belőle „szép sárga" tanyasi csirke. Úgy lehet megtudni, hogy festett-e a csirke, hogy megnézzük a rajta maradt tollát: ha ugyanolyan sárga, mint a bőre körülötte, akkor az festék.

Recepteket is kapnak a nézők?

Főzünk is együtt, én is kicsit besegítek, hozzáteszek, elveszek. Bemutatunk klasszikusokat, például az egyik hentes csirkepörköltet főzött. Megmutatjuk, hogyan készül a klasszikus, és hogyan lehet még a megszokottnál is sokkal jobb.