Lovas Rozi: A színház egy felgyorsult, szenvedélyekkel teli világ

Csak színház, Lovas Rozi
Vágólapra másolva!
Lovas Rozi színházi öltöztetőt játszik a Csak színház és más semmi-ben, először láthatjuk sorozatban szerepelni. Karakterére úgy tekint, mint aki még nem találta meg igazán önmagát, ő pedig akkor teljesedett ki igazán, mikor felvették az egyetemre és színészetet kezdett tanulni. A színésznő és Schell Judit közt elcsattan majd egy csók is az egyik jeleneten - többek közt erről, a közmédia új szériájáról és a forgatásról mesélt az Origónak.
Vágólapra másolva!

Korábban még nem forgatott sorozatot, ezért izgalmas volt számára a nyár, sokat tanult a Csak színház és más semmi felvételei alatt. "Azért más, mint egy film, mert itt a sztorinak és a karaktereknek hat epizód alatt kell kiteljesedniük, így a színészeknek nagyobb ívet kell átfogni, megérteni. Közben pedig meg nem kronológiai sorrendben vesszük fel a dolgokat, van, hogy mondjuk először a hatodik részből, és hetekkel később az elsőből veszünk fel egy jelenetet. Fegyelmezett, átgondolt színészi munkát igényel emiatt, de pont ettől olyan volt olyan izgalmas és érdekes számomra."

Ez az első sorozat, amiben szerepet kapott Forrás: Csak színház és más semmi

A casting utolsó köreiben hívták be, és hamar visszajeleztek, hogy szükség van rá. "Elmentem a meghallgatásra, de ott derült ki, hogy nem lesz partnerem ahhoz a jelenthez, amit előre elküldtek nekem. Mivel nem monológ, hanem egy párbeszéd volt, kicsit megijedtem, hogy hogyan oldjuk meg, végül Nagypál Orsi olvasta fel Zsolt karakterének mondatait. Nem volt egyszerű így eljátszani a jelenetet, kicsit csalódott is voltam, de pár óra múlva hívtak, hogy bent vagyok."

Mintha minden felgyorsulna

Először az olvasópróbán hallotta egyben a történetet, és úgy emlékszik, rengeteget nevettek együtt ez idő alatt. "Nagyon gördülékeny, jó humorú, laza és szórakoztató anyag, ami már olvasáskor is sokat jelent, mert ad egy alapvető jó hangulatot és lelkesedést a színészeknek is" - mesélte.

Úgy véli, karaktere még nem találta meg önmagát Forrás: Megafilm

A Csak színház és semmi-ben egy naiv lányt alakít, aki vidékről költözött Budapestre és még nem nagyon találja meg a helyét és önmagát. "Nóra vidékről, egy kevésbé mozgalmas helyről került fel a nagyvárosba, még nincsenek tapasztalatai ebben az új létformában. Mégis régi vágya, hogy ebben a világban mozogjon ruhatervezőként. Még nem igazán nyílt fel a szeme, a párkapcsolatában is meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Azt szeretem az ő történetében, hogy bekerül egy teljesen felgyorsult, szenvedélyekkel teli világba, ebbe a színházi közegbe, és elkezd kiteljesedni. Én ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg, mikor felvettek az egyetemre.

és gyorsabban talál magára. Ezt a momentumot hasonlónak érzem Nóra és a saját életemben."

A vonzalom testet ölt

A Schell Judit által alakított Alindával kerül közelebbi lelki kapcsolatba, és egy csók is elcsattan majd köztük. „Érzelmileg és az öltöztető-színésznő viszony miatt fizikálisan is intim helyzet alakul ki közöttük, ami eredményez egyfajta érzelmi túltengést a lánynál.

és van egyfajta távolságtartás is, hisz korábban sosem gondolta, hogy találkozhat vele, a nagy és csodált színésznővel. Talán nem is tudja kezelni ezt a helyzetet eleinte. Sok időt töltenek együtt, megérintheti, több dolgot megtud róla és lelkileg is megnyílik felé. Olyan erős lesz ez a lelki vonzalom köztük, ami végül testet ölt."

A sorozat egyik előzetese

"Schell Judittal nagyon jó volt együtt dolgozni, higgadt, fegyelmezett és profi, aki pontosan tudja, hogy működik a filmezés. Pusztán attól, hogy jeleneteket csináltunk együtt vagy láttam, hogy dolgozik és mit csinál, már sokat tanultam. Nagyszerű színésznő, pontosan koncentrál az adott feladatra és soha nem szakadt el nála a cérna. Ezek olyan alapvető bizalmat adtak, hogy az érzékenyebb jelenettel se volt gond" - részletezte.

Nem volt gond az érzékenyebb jelenetekkel sem Forrás: Csak színház és más semmi

Színházi emberként tudja, hogy ami a képernyőre kerül, nem teljesen fedi a valóságot, de úgy véli, nem is az a fontos, hogy reális képet kapjon a néző arról, hogy mi zajlik a kulisszák mögött. "Jó értelemben mesés ez a világ, amit a sorozat bemutat, mert olyan sztereotípiákra is épít, amit az emberek elképzelnek a színházról. A valóságban azért ennél cizelláltabbak a dolgok, a színészek nem tesznek így keresztbe egymásnak, legalábbis én ilyesmivel még nem találkoztam.

egész más így dolgozni, mint mondjuk egy számítógépen keresztül kommunikálni a kollégákkal. Emberek ütköznek folyamatosan, vannak súrlódások, szóval abszolút van alapja a történetnek, de nézőként érdekesebb egy kiszínezett világ - egy sorozatban a jól megírt sztori és a karakterek jellemei a fontosak, ezeknek pedig maximálisan megfelel a Csak színház és más semmi."